Fradi-híradó (1972)

1972. április

A legtöbben el- djt ismerik, akad­ni* nak, akik mód­szereit vitatják, sokan irigylik, de az úszósportban — itthon és külföldön — egyaránt tisztelik a 64 éves örök­mozgó, most is mindig újat kereső mestert: Sárosi Imrét. Naponta ott áll a me­dence szélén és játszik, babusgatja apró, 3 — 4 éves tanítványait. És a Sárosi- tanítványok is hűek mes­terükhöz, aki megismertet­te velük az úszás, a ver­senyzés, a győzelem örö­meit. Sokan távol a hazától sem felejtették el a kitűnő úszószakembert; kapcsola­tuk ma is élő és rendszeres. A mester pedig 16 vaskos kötetben gyűjtötte össze a sportban szerzett minden emlékét: saját versenyévei­ről, vitáiról, tanítványai út­járól, az első lépésektől a világcsúcsokig; egyszóval közel öt évtized fáradozá­sairól. Az első lapok a Ferenc­városról szólnak. Sárosi Im­re, mint annyi más pesti srác, focistaként kezdte. I)e egy mérkőzésen, 1924-ben, eltört a lába. A gyógyuláshoz iszapkeze­lési jegyeket kapott. Eze­ket azonban úszójegyekre cserélte át. S az uszodában ismerkedett meg a ferenc­városi úszókkal. A talál­kozásból nemcsak emberi, hanem sportbarátság is lett, és 1926-ban már ver­senyzett a zöld-fehér színekben. Reménykedett abban, hogy sikerül ki­jutnia az 1928-as amszter­dami olimpiára, valamelyik mellúszószámban. Amikor ez nem sikerült, elhatároz­ta: megismerkedik a leg­korszerűbb edzésmódsze­rekkel. Svédországban járt tanulmányúton, s mindez olyan hatással volt rá, hogy állását is otthagyva, edzőnek szerződött a Fe­rencvároshoz. Harminc kisgyerekkel látott munkához. Szorgal­ma, újító szenvedélye rö- desen eredménnyel járt: 1934-ben az FTC ezüst órával ajándékozta meg jó munkájáért (ezt még ma is őrzi, múzeumnak számító, trófeákban gazdag vitrin­jeiben), s 1941-ig tanítvá­nyai megnyertek minden valamire való hazai újonc­versenyt. Dr. Stollár Béla akkor azt írta a Képes Sportban: „AzFTOhölgyek utat mutattak, hogyan kell 30 ÉV UTÁN ISMÉT AZ FTC-BEN semmiből úszósportot csi­nálni. Ha még egy-két olyan lánytársasággal rendelkez­nénk, mint a zöld-fehér gárda, nem kellene szé­gyenkeznünk a világ egyik nemzete előtt sem.” Tevékenységének a Horthy-rendszer azonban hamarosan állj-t kiáltott. helye. Az egykori ferenc­városi úszók közül töb­ben mindvégig vele ma­radtak: Nyéki Imre, Szé­kely Éva, Zságot Irén, Vámos Adél és mások. Évekig volt később a ma­gyar úszósport szakvezető­je, majd 1966-tól a Vasas­ban, majd a Bp. Sparta- cusban foglalkozott a gye­rekekkel. — Mindig vallottam: úszósportunk jövője a gyermekoktntáson múlik. Korán kell mindenkit meg­tanítani szeretni a vizet, az úszást. Később aztán majd elválik, kiből lesz versenyző, vagy világ- klasszis. Az ausztrál Shane (iould semmi olyat nem csinál, amit mi ne tudnánk, esakhát az ottani kötelező gyerekúszó-oktatás során bizonyíthatta különleges adottságait. 11a nálunk is többen úsznának ... — Most, hogy visszake­rültem a Ferencvároshoz — ami különben mindig is vágyam volt —, ismét arra biztattak, segítsek fokozni a szakosztályban a terv- szerűséget, s két fő felada­tot állítottak elém: közre­működni Gyarmati Andrea olimpiai felkészülésénél és szervezzem meg a klub úszó-óvodáját. Elvállaltam és szívesen végzem mind­kettőt. Ami Andreát illeti: nagyon tehetségesnek tar­tom és bízóin abban, hogy érmet hoz haza München­ből. Hogy melyik úszás­nemben és számláin indul­jon, arra még vau időnk az utolsó hetekben is hatá­rozni. — A gyermekoktatás- hun új kísérletbe 1941-ben egy vasárnap Szé­kely Éva öt csúcsered­ményt ért el, s edzője, Sárosi Imre pedig az uszo­dából vonult be. A fel- szabadulás után előbb az UTE, majd a Neményi MADISZ, azután a BVSC elődje, a Törekvés volt Sárosi Imre működési kezdtem. Tizenöt főnyi csa­pattal dolgozom, s élspor­tolók gyermekeit vettem be óvodámba: Csikány József, Kárpáti Gyuri, Gyarmati Dezső, Konkoly, s mások négyéves gyermekeit igyek­szem megfigyelni négy-öt éven át, választ várva arra a kérdésre: lehetséges-c a mozgáskészség átöröklése a sportban? Az'óvoda nyolc­órás elfoglaltságot jelent. Ebből három óra a vízi­sportok gyakorlása a picik­kel, egy óra idegen nyelv- tanulás, — a többit játék­kal töltjük. Remélem, mindez a magyar úszó­sport és a Ferencváros hasz­nára válik. SIHOKMÄNY LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents