Fradi Híradó (1963)
3. szám
7íz tut az tim asztálpíah. Tíz év hosszú idő egy sportág történetében. Ezalatt versenyzők sora nő félj egy egész generáció cserélődik ki, új fiatalok veszik át a kiöregedettek vezető szerepét, s általában annyi minden történik egy szakosztály életében, hogy ezekből könnyen lehet összefüggő képet alkotni az ott folyó munkáról. Tíz éve vagyok az FTC asztalitenisz szakosztályának edzője, tíz éve szerepel Csapatunk az NB I. küzdelmeiben. Előttem bontakozott ki az a szervezett munka, amely általában az egész FTC-csaíládra jellemző, a fiatalokkal való állandó törődés, az utánpótlás rendszeres keresése, nevelése. A tömegből a különösen értékes egyéniségek felkutatása, olyan versenyzők nevelése, akik nemcsak a klubnak, hanem a magyar sportnak is méltó képviselői lehetnek. Ez a szemlélet, ez a eéUdtüzés eredményezte azt, hogy a szakosztály NB I-ben szereplő csapata tíz év alatt háromszor volt harmadik, ötször másodat helyezett, most pedig, az 1962-63. évi bajnokságban veretlenül, három pont előnnyel az első helyen áU és a bajnokság esélyesének látszik. Szakosztályunkban általában 20—25 versenyzőt foglalkoztatunk úgy, hogy a legfiatalabbak. a 8—10 évesek között állandó tehetségkutatás folyik. Néhány éves közös munka után csak azok maradnak meg, akik fizikailag és erkölcsileg Is alkalmasak arra, hogy nagyobb feladatok elvégzésére készíthessük fel őket. Ügy neveljük ezeket a fiatalokat, hogy mire a komoly helytállás Időszaka elkövetkezik, addigra már taktikailag fegyelmezett. s a következetes munkához hozzászokott versenyzők legyenek. Bűért sikerült nagy versenyző-egyéniségeket, kiváló válogatottakat is nevelnünk és ezért sikerült az időközben eltávozott élsportolóinkat nagyobb zökkenők nélkül pótolnunk. A szakosztály ismertebb versenyzői közé tartozott a sokszoros válogatott Kerekes Imréné, aki az FTC színeiben 1954- ben főiskolai világbajnokságot nyert, és Sági Edit, aki ugyancsak a főiskolai világbajnokságon, párosban szerzett első helyezést. Saját nevelésű versenyzőnk volt Mos- sóczy Livia, a stuttgarti ifjúsági Euröpabajnokság győztese, az 1957. évi női páros világbajnok és sokszoros magyar válogatott. Fiatalon került hozzánk Lukácsné Má- thé Sári, akinek hat évi szorgalmas munka után bontakozott ki a tehetsége, s mint az FTC versenyzője lett 1960. évi magyar bajnok és egyben az Európa-baj- nokságot nyert magyar válogatott csapat tagja. Mossóczy és Lukácsné időközben eltávozott a klubból, de jöttek helyettük az újak, a fiatalok. Heirits Erzsébet —, aki már serdülő korában is eredményes tagja volt szakosztályunknak— 1955-ben nyert először serdülő bajnokságot. Most, hogy két évvel ezelőtt visszajött hozzánk, sokéves fáradságos, szorgalmas munkája beérett, s Heirits ma már a magyar válogatott egyik legmegbízhatóbb, legeredményesebb tagja. Az idei prágai VB-n is helytállt, a legjobb nyolc közé verekedte be magát és fényesen bizonyította tehetségét a japánok és kínaiak ellen is. Poor Éva még csak most múlt 14 éves és máris tagja volt a VB-n harmadik helyen végzett magyar válogatottnak. Már 11 éves korában résztvett és helyezést öt el nemzetközi ifjúsági tornán. Nyert már ifjúsági magyar bajnokságot, Budapest- bajnokságot és serdülő bajnokságot is. Ugyancsak saját nevelésünk a IC éves Séra Jutka, aiki a felnőtt ranglista tizedik helyezettje, s az ifjúsági válogatott tagja. Az Ifjúsági Tizek Bajnokságának győztese volt, s mint az utánpótlás válogatott tagja, eredményesen vett részt az idei, bulgáriai nemzetközi találkozón. Sorolhatnám a többieket is, az egészen fiatalokat, de közülük ezúttal csak Horváth Évát és Makláry Emőkét említem, akikről még remélhetőleg sokat fogunk hallani. Igazságtalan lennék, ha nem említeném az eredményes szereplés két résztvevőjét, a felszabadulás utáni évek 'sokszoros válogatottját, Kárpáti Rózsit, valamint Ugrat Emmit, 9
