Fradi Híradó (1963)

3. szám

akik ugyan nem saját nevelésű ver­senyzőink, de a fiatalok előtt példa­mutatóan sportszerű, módon, a klubért becsületesen helytállva illeszkedtek be kis közösségünkbe, s akik mellett lehetőség nyílik a to­vábbi utánpótlás nevelésére. Nem lenne teljes a kép, ha nem beszélnék a szakosztály szerény, de nagyon lelkes tagjairól, Makláry Már­ton szakosztályvezetőről, Juhásznéról és Abonylról. Az ő önzetlen munkájuk nél­kül nem értük volna el ezeket az ered­ményeket. S a klub vezetőiről is szólnom kell, akik méltányolják az elért eredmé­nyeket, a sok-sok fáradságos munkát, s akik nemcsak a szakosztályt segítették, hanem személy szerint engem is. Persze, vannak még hibák a szakosz­tály munkájában, akad még javítani való. Üj feladatok is megoldásara várnak, s ezeket jól el kell végeznünk, a hibákat ki kell javítanunk. Segítséget ad ehhez a vezetők és a szurkolók részéről felénk áradó bizalom és szeretet. Űjlaky Jenő edző Heirits Erzsébet KAJAKOSOK KÖZÖTT Még alszik a város, de az FTC víziteiepén már élénk élet uralkodik. Sok minden történik itt a vízitele­pen attól kezdve, hogy a szürke haj­nalon megérkeznek a versenyzők, s aztán, a kemény edzés után, a munkahelyükre sietnek. Bemelegítéssel, kiadós reggeli tor­nával kezdődik a nap, aztán vízre szállnak a legényeké Nyolc kilomé­ter evezés, majd 2—3 kilométeres, lendületes tempóevezés következik. Edzés után a reggeli csúcsforgalom­ban sietés a munkahelyre. Minden kajak—kenu-versenyzőnk dolgozik, avagy tanul. Munkájukban általá­ban éppolyan szorgalmasak, mint szenvedéllyel űzött sportágukban, a kajakozásban, illetve kenuzásban. Munka, illetve tanulás után ismét a vízitelepen találhatók a verseny­zők. Az edzés második, nehezebb ré­sze következik. Bemelegítés után irány a Lujza-sziget. A párosok egy- egy tagja „robbantást” hajt végre. Társa sem marad el tőle, fokozza tempóját, előtör a támadó és kezde­ményező kedv. Sok mozgással, váltakozó iramban eveznek az öbölig és vissza. Evezés után 20—30 perces súlyzózás követ­kezik. Ezt — őszintén szólva — töb­ben szívesen elhagynák, de az edző árgus szeme nem tűri a ..lazsálást”. A súlyzózás ugyanis kitűnő erőfej­lesztő. Naponta általában ötven verseny­zőnk küzd vízzel, lapáttal, súlyzó­val és— olykor az időjárással. Meg­szakítással — kora reggeltől késő es­tig folyik a munka. A tehetséges és szorgalmas versenyzők, Szentével, Mészárossal, Endreffyvel, Péterrel, Garaival, Balázzsal, Soltésszal és Gyűrűvel az élükön, szívesen végzik a napi penzumot, mert tudják, hogy ezzel önmaguknak és egyesületük­nek, végső fokon az egész magyar sportnak használnak. 10

Next

/
Thumbnails
Contents