Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Forrásközlés - Távozásom Bicskére
Historia Parochiae Kedves utódaim alighanem megütköznek azon, hogy az anyakönyvekben nevemmel ritkán találkoznak. Bizony, amióta képviselő lettem, rendszerint csak szombat délutántól hétfő reggelig voltam itthon. Egyébként megvallom, hogy keresztelni nemigen szerettem; e funkciót rendszerint a káplán urakra bíztam. Betegekhez azonban szívesen mentem, s amikor csak tehettem, magamnak tartottam fenn az utolsó kenet kiszolgáltatását. Temetni is szívesen temettem, amikor tehettem... És - ezt nem dicsekvéskép[p]en, hanem önigazolásul hozom fel —, hogy a gyóntatásból és prédikációkból alaposan kivettem részemet. Igen gyakran háromszor is beszéltem ünnep- és vasárnap: reggel a kis szt. misén, a nagyszentmisén és délután a litánia előtt. Utóbbi mindig tót volt. Keresztény oktatás és szentírásmagyarázat felváltva. Utóbbit melegen ajánlom kedves utódaim figyelmébe; a hívek nagy figyelemmel hallgatják. Ne engedjék át a szentírást az eretnekeknek és szektáknak! Az Ür Jézus szavai hatékonyabbak a legcifrább beszédnél! Gyermek és beteglátogatás. Azt tapasztaltam, hogy azokat a káplánokat szerette a nép, akik szeretettel bántak a gyermekekkel. Rettenetesen baj, hogy sok pap bottal, gorombasággal akarja istenszeretetre tanítani a gyermekeket. Sajnos képviselőségem, állandó betegeskedésem177 miatt sem foglalkozhattam úgy a betegekkel, amint kellett volna. Emiatt nagyon bánt a lelkiismeretem. Nem elég ellátni a betegeket, hanem szorgalmasan látogatni és vigasztalni kell őket. És gyakran nekik az Ür Jézust elvinni! O, ha újra kezdhetném!!! Félek, hogy sok elköltözött hívem vádol az Ür trónja előtt... Irgalom, Jézus, irgalom! Litánia. Du. 2-kor szokott lenni. Mivel a pap a délelőtti istentisztelet következtében rendszerint igen elfárad; ajánlom utódaimnak, hogy a litánia idejét Vz 3 órára tegyék. Távozásom Bicskére 1931. október 23-án hirtelen meghalt dr. Lakatos Frigyes, bicskei prépostplebános. Temetésén részt vettem, paptestvérem volt, barátom volt, és mint püspöki megbízott a sóskúti párbér-megállapításnál igen nemesen viselkedett. R.i.p.! A temetésen egy pillanatig sem gondoltam arra, hogy a bicskei plébániát megpályázzam. S amikor az ottani egyháztanács vezetői ama óhajuknak adtak kifejezést, hogy én legyek a lelkipásztoruk, határozott nemmel feleltem. Aminthogy 20 év óta, amióta Sóskút papja vagyok, soha eszembe se jutott, hogy sóskúti hí177 Griger Miklós már 1928-ban kórházi kezelésre szorult (SzfvPL - 1.3. - No.4561 - 209/1928), 1929-ben pedig szívrohama volt. Erre hivatkozva mondta le az etyeki és biai bérmálás praecursori tisztségét, egyúttal 6 heti szabadságot kért és kapott (Uott. 1515,1516/1929). FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁR] EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V. 91