Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)

Forrásközlés - Politikai szerepem

Historia Parochiae lás alatt a román őrnagy állandóan nála tartózkodott, annak ellátását viselte, a román katonaság 27 szekér szénáját használt[a]fel és requirált[a] el minden el­lenérték nélkül. Erre a veszteségre a hadi nyereségadó alapját megsemmisíti, vagy legalább mérsékeli, miért is ennek figyelembevételét az adó megállapításánál kér­jük. Sóskút, 1921. april 10. Tillmann László Rehus Ferenc jző h. bíró Politikai szerepem A kommunizmus bukása után Budapesten nagy sürgés-forgás volt. Előkerül­tek a keresztény politikusok, akik le voltak tartóztatva. Friedrich István volt a miniszterelnök.121 A keresztény politikusok közül Haller István122 volt az első, aki Budapesten maga köré gyűjtötte a keresztény politikusokat. Frühwirth Má­tyás,123 volt kath. népszövetségi titkár lakásán gyülekeztünk. A lelkesedés nagy volt. Terveink felségesek voltak: a keresztény Magyarország megalapítása, letámasztása. Most??? Mivel már kora ifjúságom óta politikával foglalkoztam, természetes, hogy e forrongó időkben a politika felé húzott szívem. Először úgy volt, hogy Móron lé­pek fel. Am Ernszt Sándornak124 halogatása miatt ott lekéstem, pártom ugyan mindenáron ott akart felléptetni, én azonban kijelentettem, hogy Mórott jelölt­séget nem vállalok. Agitációs útra mentem a Dunántúlra, hirdetni a keresztényszociális eszmé­ket. Mert az voltam mindig: keresztényszocialista, a nép barátja. Többek között Csornán is tartottam beszédet, melynek befejeztével a község bírája megköszönte fáradozásomat, és felkért, hogy máskor is látogassak el hozzájuk. Ezt 2 hét múl­va meg is tettem és jelöltettem magamat. A küzdelem rendkívül heves volt, mi­121 Friedrich István (1881, Malacka - 1951, Vác) politikus. A Károlyi- és a Berinkey-kormányban hadügyi államtitkár. 1919. augusztus 7. - november 24. közt miniszterelnök, egyben kereskedelmi és belügyminiszter, 1919. november 24. - 1920. március 15. közt hadügyminiszter. 1939 után már nem képviselő. 1951-ben bebörtönözték, a börtönben hunyt el. 122 Haller István (1880, Mezőpetri - 1964, Budapest) újságíró, lapszerkesztő, politikus. 1919. augusz­tus 15-étől 1919. november 24-éig propagandaügyi miniszter, majd több kormányban vallás- és közoktatásügyi miniszter 1920. december 16-ig. 1931-ig képviselő. 123 pnthwirth Mátyás (1889, Vecsés — 1949 után) politikus. Még joghallgatóként lett a Katolikus Népszövetség titkára, 1920-ban a KNEP igazgatója. 1922-1935 közt képviselő. 124 Ernszt Sándor (1870, Galgóc — 1938, Budapest). Az esztergomi főegyházmegye papjává szentel­ték 1892-ben. 1901-1910 és 1920-1935 közt képviselő. A Katolikus Népszövetség egyik alapí­tója. 1925-től nagyváradi kanonok. 1930-1931-ben népjóléti és munkaügyi, 1931-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V. 71

Next

/
Thumbnails
Contents