Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Forrásközlés - Politikai szerepem
Griger Miklós vei ellenjelöltem, gróf Cziráky József125 igen népszerű ember volt, azonkívül rokona herceg Esterházy Miklósnak,126 kinek a csornai kerületben nagy birtokai vannak. Egy kortesversre emlékeszem. El is küldték híveimnek: „Szegény Sóskút, árva Sóskút, Plébánosa Csornán lót-fut, De ne búsulj sóskúti nép: Plébánosnak visszajön még... Éljen Cziráky! Grigert piszkáld ki!” A győzelem mégis előre látható volt, mivel a kerület derék papsága mellém állott. Nevezetesen: nagy hálával tartozom Farkas Sándor bogyoszlói esperesplébánosnak,127 Bilovics István akkori csornai helyettes plébános úrnak, jelenleg győrszemrei plébánosnak.128 Egyebekben valamennyi plébános szívvel-lélekkel mellém állt. Polgár egyedi,129 Németh Pál csanaki plébános130 volt. Áldja meg valamennyiüket az Úr Jézus! A világiak közül fő embereim voltak Taszler Gyula iparos és Szilágyi János földbirtokos. A választások előtt nehány nappal megbetegedtem, és már attól tartottam, hogy nem élem meg a diadal napját. Isten irgalmából mégis kihevertem a bajt. A választás 1920. jan. 26-án folyt le (általános, egyenlő, titkos, nőkre is kiterjesztett választójoggal), és több ezer szavazattöbbséggel győztem. így lettem a nemzetgyűlés tagja. A nemzetgyűlésen gyakran felszólaltam, többórás beszédeket tartottam. Mindig a szegények, a kisemberek érdekében emeltem fel sza125 Cziráky József (1883, Sárosd - 1960, Dénesfa). 1917-ben Sopron városának és vármegyéjének főispánja. 1920-1921-ben Vas vármegye főispánja és Nyugat-Magyarország kormánybiztosa. Dénesfai birtokán szállt le IV. Károly visszatérési kísérletekor. 1922-ben Szombathelyen szerzett képviselői mandátumot, 1927-től az örökös jogú főrendi családok képviselője a felsőházban. 126 Cziráky József édesanyja Esterházy Mária volt. 127 Farkas Sándor (1853, Nyalka - 1938, Csepreg). 1878-ban szentelték a győri egyházmegye papjává. Káplánévei után Felsőszakonyban adminisztrátor, majd 1890-től bogyoszlói plébános, 1904- 1934 közt esperes. 1926-tól tb. kanonok. 128 Bilovics István (1884, Pereszteg - 1967, Sopron). 1907-ben szentelték a győri egyházmegye papjává. Császáron, Beleden és Kónyon töltött kápláni évek után 1912-ben lett csornai káplán, 1919-ben adminisztrátor. 1921-ben helyezték át Rábaszentmihályra adminisztrátorként, 1922- től Győrszemere, 1939-től Rábapatona plébánosa nyugdíjazásáig. 1944-től esperes. 129 Polgár Alfréd (1885, Zalagalsa - 1957, Győr). 1909-ben szentelték a győri egyházmegye papjává. Káplánévei után 1915-től Egyed plébánosa, 1935-től esperes, 1948-tól kanonok. (Kései győri névtárakban Aladár keresztnévvel szerepel.) 130 Németh Pál (1872, Bük - 1950, Ászár). 1896-ban szentelték a győri egyházmegye papjává. Kápláni-adminisztrátori évek után 1908-tól Rábacsanak, 1931-től Ászár plébánosa. 1925-től esperes. 72 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V.
