Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)

Forrásközlés - Forradalom Sóskúton

Historia Parochiae Estefelé az a hír terjedt el, hogy az etyeki katonák - kikről ismételten nem tudtuk, hogy kicsodák és micsodák, rablók-e vagy védők - éjjel eljönnek és fel­gyújtják a falut. A sóskútiak azt mondták, hogy ha jönnek, jaj nekik, vér fog foly­ni stb. Rengeteg izgatott voltam [sic!]. Riadót hivattam és figyelmeztettem ne­hány embert, hogy legyenek ébren, nehogy a falu lángok martaléka legyen. Egy őr állt a falu végén. Miután éjfélig nem jöttek, derengeni kezdett bennem. Az a vélemény kereke­dett bennem felül, hogy azok a katonák védő katonák. (Hogy zsoldos, fogadott katonák voltak-e, vagy rendes, kiküldött katonaság, most sem tudom.) Éjféltáj­ban, hogy az esetleges reggeli vérontást megakadályozzuk, két embert kiküldtem egy cédulával a majorba (az egyik béresem volt, Kleman) a csapatok parancsno­kához, melyben a Nemzeti Tanács nevében kijelentettem, hogy mindent elköve­tünk majd arra nézve, hogy a sóskútiak az elhajtott marhákat jogos tulajdonosá­nak visszaadják. Ez a két ember égő lámpát lóbálva (nehogy meglőjék) elindult. De mi történt! Amint reggel megtudtam, egy lovas katona (lopott lovon, vlmi Muszula Henrik) utánuk száguldott, elvitte a cédulát, s azt mondta nekik, hogy majd ő elviszi. Nehány perc múlva visszajött utánuk, s azt mondta, hogy már minden rendben van. Én azonban, mikor ezt hallottam, tisztában voltam vele, hogy most már éppen nincs rendben a dolog, mert ez a Muszula egyike a garáz­­dálkodóknak, aki valószínűleg csak azért lovagolt utánuk, hogy levelemet kezé­be kaparintsa — és át ne adja. Hogy el ne felejtsem, reggel megalakult a helyi Nemzeti Tanács. Mivel a nép­uralom jegyében folyt le a választás, nem akartam pressiót62 gyakorolni. Ám mi történt! Nem tudom, másodiknak vagy harmadiknak, beválasztották Chenkó Jánost, alias Rózsa Sándor[t], a fosztogatók vezérét. Egyhangúlag. Senki nem akart, illetve nem mert ellene tiltakozni. Nehogy a Nemzeti Tanács rablóbanda jelleget öltsön, tapintatosan irányítottam le a választás további lefolyását, mely­nek eredménye az volt, hogy 20 tagot választottak. Az egyik a hírhedt Chenkó János, a többi 19 derék ember. Van köztük 2-3 erősen „népuralmi” ízű, de ez nem baj. Lehet velük okosan beszélni, sőt maguk is gondolkodó emberek. En lettem az elnök. Hogy e rémes napokban a kormányrúdnál maradjak, elfogadtam a vá­lasztást. Nov. 6. Szerda. Szt. mise után egybegyűlt a nép, főleg katonák, kiknek szá­ma óráról órára növekedett, a községben élők. Most már energikusan követel­tem, hogy a rablott marhákat vissza kell adni. De hogy az átadás és átvétel fele­lősség mellett történhessék, úgy gondoltam, hogy jó lesz vlkit a Deutsch-pusztára küldeni, hogy az átvételt illetve átadást megbeszéljük. Eisenstädter zsidó kato­na vállalkozott, hogy fehér zászlóval odamegy, s elviszi a levelet, illetve az üze­62 Értsd: nyomást. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V. 49

Next

/
Thumbnails
Contents