Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Függelék - 12. Griger Miklós: Népkirályság vagy diktatúra? (1937)
Függelék gyár faj teremtett, adott nyugalmat, biztonságot, élet- és kultúrlehetőséget azoknak, akiket tőlünk elszakítottak. Tudják, hogy több-százéves együttélés útján ezeknek vérébe ivódott, köztudatába szívódott a magyar államiság gondolata, a Szent István koronájához való tartozás tudata, amelyet nem bírnak kiirtani a hatalmuk alá került területen lakó új polgáraik szívéből. Azt akarják, hogy a nap ne keljen fel a magyar égen, nehogy sugarai új életre keltsék a jármukba hajtott népek ösztönös vágyát a régi állapot után, nehogy új alattvalóik feléje fordítsák megváltást sóvárgó arcukat. Gonosz merénylet volt, amelyet a győztesek elkövettek ellenünk, amikor megfosztottak bennünket törvényes uralkodónktól és még gonoszabb, hogy azt követelik, hogy ezt a megfosztást jogosnak ismerjük el, és abba belenyugodjunk. A magyar nemzet viharjárta tájon él ezer év óta. Edzett fajta. Sem történelmi vállalkozástól, sem a jogaiért való helytállás kényszerétől nem riadt vissza soha. Álltunk mi már szemben nem egyszer világhatalmak hódítási vágyával, védtük magunkat török-tatár ellen, és védtük Európát is. Megállítottuk az orosz gőzhengert. Féken tartottuk a Balkánt. Csak akkor tudtak térdre kényszeríteni, amikor már mindenki kidőlt mellőlünk. És ekkor nem úgy bántak velünk, mint hősi ellenféllel szokás. Akkor fosztottak ki, amikor a világháború okozta sebek ledöntöttek lábunkról. Örökségünket szétosztogatták, történelmi palástunkat martalócoknak adták. Nos, nem nyugszunk ebbe bele, mert ahogy nem futunk ábrándok után, nem is szaladunk meg árnyékoktól. Nem mondunk le történelmi hivatásunkról csak azért, mert ez munkát, erőt és kitartást követel. Nem mondunk le alkotmányos életünk teljességéről, és nem fogadjuk el jogosnak, érvényesnek és végleges állapotnak a törvényes királyságtól való megfosztásunkat, mert ezt nemzeti szuverenitásunkat a legmélyebben sértő igazságtalanságnak tartjuk. Számunkra nincs királykérdés. Teljesen hiába hivatkozik arra a kisantant, vagy az ő nyomukban járva bárki más, hogy a magyar nemzetnek nincs királyi családja, nincs örökös királya, hogy a trónutódlásban szakadás állott be. Hiába a hivatkozás a trónfosztó törvényre. Ennek a törvénynek nincs erkölcsi ereje! Egy szerződésre fenyegetéssel és erőszakkal kicsikart aláírásnak nincs jogi hatálya. A törvénynek, hogy szent legyen és lelkiismeretben kötelező, első és legfőbb kelléke, hogy a törvényalkotó szabad elhatározása legyen a szülője, második kelléke, hogy a nemzet alkotmánya által meghatározott törvényes formák betartásával jöjjön létre. Nincs könnyebb, mint azt bizonyítani, hogy a trónfosztási törvény a fenti kellékek egyikével sem rendelkezik. 1921 októberében sűrű táviratváltás történt a kisantantnál lévő követeink és a 220 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V.
