Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Függelék - 8. Griger Miklós beszéde a gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról szóló törvényjavaslat képviselőházi vitáján (1931)
Függelék mint azt az indokolás helyesen megjegyzi, amikor a trianoni okmány - és ez a szó legjobban tetszett nekem az egész törvényjavaslatban: trianoni okmány; nem békeszerződés! Csak nem mondhatja, hogy trianoni rongy, hát azt mondja, trianoni okmány; mondom, ez nyerte meg legjobban tetszésemet - ismétlem, ma, amikor a trianoni okmány teremtette helyzetben számos gazdasági ág el van vágva természetes vagy történelmileg kialakult beszerzési forrásaitól és értékesítési területétől, s amikor a fél világ gazdasági harcot folytat ellenünk, a kartellek megrendszabályozása nagyon is időszerű. S ha valaki azt mondja, - amint a GYOSZ de facto ezt állítja, - hogy főleg általános gazdasági krízis idején veszedelmes kísérlet a kartellszabályozás, annak az a válaszom, hogy kedvező konjunktúra idején a fogyasztó közönség könnyebben bírja el a kartelleket, egyszerűen azért, mert teherviselő képessége nagyobb, s a kartellekkel kapcsolatos áremelkedés nem zavarja meg gazdasági egyensúlyát, ellenben éppen válságos gazdasági helyzetben nem szabad a fogyasztót védtelenül magára hagyni. Egyebekben a német Verordnung is a legsúlyosabb gazdasági viszonyok között született, és nem azért mint Fenyő Miksáék mondják, hogy a német kormány választás előtt állván, hangulatot csináljon maga mellett, hanem azért mert a kartellek árdrágítása az egész német közgazdasági életet alapjában megrendítette. Ha az időszerűség szempontjából kifogást lehet emelni, úgy az csak az lehet, hogy előbb kellett volna ide törvényjavaslattal jönni. Az a bűne a kormánynak, hogy a kartellek garázdálkodását már évekkel ezelőtt le nem törte, pedig egyes sajtóorgánumok — nem mondom, hogy valamennyi sajtóorgánum, csak azt, hogy egyes sajtóorgánumok, amelyeket ezért hála és elismerés illet a dolgozó társadalom részéről - éveken keresztül hajmeresztő adatokat bocsátottak a kormány rendelkezésére, s a kormány mégsem tett semmit, a kartell tabu volt. (Pakots József: Ez így van!) Debuisset pridem!204 Egyébként a kétségtelenül teljesen elfogulatlan Apponyi Albert gróf is ezt mondja, azt írja választóihoz intézett levelében: „A kartellek fékentartására szükséges intézkedéseknek már rég meg kellett volna történniük.”205 Mindezekből pedig az következik, hogy mi sem áll tőlem távolabb, mint az, hogy elfogadjam a GYOSZ-nak azt az igen szerény tanácsát, hogy várjuk be azt az időt, amíg ezt a kérdést nemzetközi alapon elintézik, s hogy nemzeti szabályozással ne prejudikáljunk a nemzetközi szabályoknak. Nem vagyok hajlandó ezt az igen szerény tanácsot elfogadni: először azért, mert nemzetközi kartellek nemzeti kartellek nélkül nem létezhetnek; ha nincs Magyarországon megfelelő iparágbeli kartell, akkor nem csatlakozhatik ugyanazon iparágbeli nemzetközi 204 Korábban kellett volna! - latin. 205 Nyílt levelét idézi: Népszava, LVIII. évf. 244. sz. (1930. október 26.) 15. 202 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V.
