Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Függelék - 8. Griger Miklós beszéde a gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról szóló törvényjavaslat képviselőházi vitáján (1931)
8. Más országokban, nevezetesen például Angliában, több a jogérzet a gazdasági körökben is. Ott például 1920-ban törvényt hoztak, amelynek alapján felhatalmazták a kereskedelemügyi minisztert, hogy az iparvállalatok termelési költségeit, eladási árait vizsgálat tárgyává tehesse, és ennek meg is volt a foganatja, mert ott gentleman mindenki, vagy a legtöbb ember. Gentleman az ellenőrző tisztviselő, gentleman a kartelligazgató vagy a gyárigazgató, amivel nem azt akarom mondani, hogy nálunk minden ellenőrző tisztviselő és minden gyárigazgató nem gentleman, de azt és annyit mindenesetre, hogy nálunk gyakoribbak a lesiklások és gyakoribbak az eltévelyedések. Nálunk a kartellvezérek tisztán a gazdasági ököljogra támaszkodnak, és nálunk nem jogérzetükkel, hanem gőgjükkel, merevségükkel, elbizakodottságukkal tűnnek fel és tűnnek ki, akikre kitűnően illik Schmalenbach professzornak, az elsőrendű nemzetgazdásznak199 ama megállapítása: „Dieses Parasitentum zeichnet sich durch die Überheblichkeit aus.”200 Vagy nem ezeknek az uraknak elbizakodottságáról tett-e tanúbizonyságot Herrmann miniszter úr201 itt a parlamentben, amikor kijelentette, hogy a cementkartellnél eljárt az árak mérséklése dolgában, de ott merev elutasításra talált? Vagy Búd miniszter úr202 is nem tapasztalhatta ugyanazt, amikor nemrégiben a tejkartell vezetőivel tárgyalt? (Jánossy Gábor: Szép!) T. Ház! Ha az államhatalomnak a kartellpolitikába való beavatkozása valahol indokolt, úgy nálunk Magyarországon, ebben az agrár államban, nemcsak indokolt, hanem parancsolóan szükséges is. Ezek után legyen szabad felvetnem a kérdést: időszerű-e olyan gazdasági viszonyok között, mint aminőkben most élünk, ilyen alapvető gazdaságpolitikai törvény megalkotása, a kartellügy szabályozása? Igen, indokolt időszerűség szempontjából is. Mert ma más a helyzet, mint aminő a háború előtt, és főleg, mondjuk, a közös vámterület idejében volt. Akkor egyfelől a magyar földmívelés az agyon-adósodott 67-es politika következtében virágzásnak indult (Úgy van!), és nem érezte ennek a kérdésnek súlyát, másfelől pedig gondosan kellett óvakodnia attól, hogy a magyar ipar az amúgy is egyenlőtlen versenyben az osztrákkal szemben hátrányt ne szenvedjen. Akkor tehát a kartellszabályozás nem volt aktuális. Hiszen például még az a törvénytervezet is, amelyet Mandel Pál 1904-ben Hieronymi kereskedelemügyi miniszter203 megbízásából szerkesztett, voltaképpen csak a kartellek törvényes elismertetését célozta. Ma azonban, 199 A szónok valószínűleg Eugen Schmalenbachra (1873 - 1955, Köln) céloz. 200 Ezt a parazitizmust az arrogancia jellemzi - német. 201 Hermann Miksa (1868, Selmecbánya - 1944, Budapest) gépészmérnök, egyetemi tanár. 1926- 1929 között kereskedelmi miniszter. 202 Búd János (1880,Dragomérfalva- 1950, Budapest) statisztikus. 1922-1924 között közélelmezési miniszter, 1924-1928 közt pénzügyminiszter, 1928-1931 közt közgazdasági miniszter, 1929-től kereskedelemügyi tárcát is vezette. 203 Hieronymi Károly (1836, Buda - 1911, Budapest) mérnök, politikus. 1892-1895 közt belügyminiszter, 1903-1905 és 1910-1911 között kereskedelemügyi miniszter. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V. 201
