Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Mózessy Gergely: Griger Miklós sóskúti plébános feljegyzéseinek keletkezése és utóélete
I Megbecsült tagja volt a parlamentnek. Vass József - miniszter és katolikus pap - egy alkalommal így jellemezte: „Kettőt nem lehet Griger Miklósról eltagadni: az egyik az, hogy nagyon, pontosan elkészül mindig mondanivalójára - és ez tiszteletreméltó szokás, mert tiszteletet mutat a Házzal szemben —; a másik pedig az, hogy Griger Miklós szinte fanatikusa meggyőződésének, mert hiszen nemcsak saját kasztján [...] kívülálló hatalmasságokkal került nem egyszer szembe meggyőződésének bátor megvallása okán, hanem saját kasztjának hatalmasságaival is szembe került nem egyszer ugyancsak meggyőződésének megvallása okából. ”8 E megbecsülés jelének foghatjuk fel, hogy 1927—1932 között az országgyűlés egyik jegyzője is volt, ráadásul 1931 nyarán az új országgyűlés a legtöbb szavazattal választotta meg e tisztségre. Időről-időre több parlamenti bizottság (közoktatásügyi, földművelésügyi, vízügyi, könyvtári, múzeumi, zárszámadást vizsgáló, illetve közigazgatási) tagja is lehetett.9 Érdekes módon Griger parlamenti szerepléseiről nem sokat írt a historia domusban. Mindössze két nyomtatvánnyal illusztrálta a témát: az 1920-ban a földbirtokreform kapcsán elhangzott, élesen nagybirtokellenes hangvételű beszédét; és az 1931-ben a gazdasági verseny kérdését tárgyaló törvénytervezet vitájában tartott erőteljes kartellellenes felszólalását közli. E nyomtatványok a parlamenti naplók alapján készült különlenyomatok. Hasonló módon később kiadásra került egy 1937-es beszéde is a frontharcosok támogatásáról. Ezeket a szövegeket a függelékben közöljük. Kijelenthető, hogy Griger papi identitását a közéletinek tekinthető eseményeken sem tagadta meg, prédikációinak hangvételét és stíluselemeit a polgári retorika eszköztárába is beemelte. Rendkívül hosszú szónoklatokat tartott - de a parlament általában megadta a lehetőséget neki a normális időkeret túllépésére, mert felkészültségét soha nem vitatták. A historia domus segítségével azonban a politikai kulisszák mögé pillantani nem tudunk: sem Griger beszédírói mechanizmusáról, sem a politikai kérdések személyiségében való lecsapódásának mélységeiről nem értesülünk. A dolog azért sajnálatos, mert parlamenti fellépése általában roppant energikus volt. A parlamenti naplók tanúsága szerint gyakran tett epés megjegyzéseket mások szónoklataira - ilyesmikért többször rendreutasították. Első két képviselői ciklusa alatt mentelmi joga is többször veszélybe került politikai nyilatkozatai miatt.10 Mózessy Gergely 8 Az 1927. évi január hó 25-ére hirdetett országgyűlés nyomtatványai. Képviselőház — Napló, V. kötet, 69. ülés (1927. június 17.) 381. 9 Országgyűlési almanach az 1927-1931. évi országgyűlésre. Szerk. Freissberger Gyula. Budapest, 1927. I. kötet, 108.; Országgyűlési almanach az 1931-1936. évi országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. [Budapest, é.n.] 158. 10 PL: Nemzetgyűlési Napló, 1920. XI. kötet. A Nemzetgyűlés 211. ülése (1921. június 17.), 103— 105. 18 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V.
