Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Mózessy Gergely: Griger Miklós sóskúti plébános feljegyzéseinek keletkezése és utóélete
Griger Miklós sóskúti plébános feljegyzéseinek keletkezése és utóélete Nem enged betekintést a szöveg a pártpolitika boszorkánykonyháiba sem. Pedig Griger politikai pályafutása sajátos ívet írt le. Egyre erőteljesebben kormánykritikus hangvételt ütött meg, s legitimizmusa is fokozódott. A helyzet később odáig fajult, hogy 1933 nyarán önálló pártot alapított, a Nemzeti (Legitimista) Néppártot. A viszonylag friss politikai alakulat azonban az 1935-ös választáson nem szerepelt sikeresen, mindössze három képviselői helyhez jutott csakMakray Lajos, Sulyok Dezső és Payr Hugó révén.11 Griger Miklós, a pártelnök maga tehát ekkor kimaradt az országgyűlésből. Több pótválasztáson is megkísérelt mandátumot szeretni,12 ám törekvéseit csak 1937-ben, Lovasberényben koronázta siker. Ott viszont - többek között - a szélsőjobboldali gödöllői főszolgabíró, a későbbi nyilas belügyminiszter, Endre László ellenében választották képviselővé.13 (Egyik sóskúti plébános utóda a historia domus kötetéhez mellékelt egy ekkoriban kiadott Griger-pamfletet is, amelyben a diktatúrák ellenében érvelt a legitimizmus mellett, melyet a függelékben közlünk.) A bicskei plébános Griger bőségesen beszámolt a kéziratban Bicskére való átkerülésének körülményeiről. Alig több mint hat évig tartó bicskei plébánosságának a püspöki levéltárban lecsapódó aktái arról tanúskodnak, hogy a filiális településekre kiemelt gondja volt. Csabdi 1929 óta húzódó templomépítésének ügyét14 felkarolta, jelentős VKM-támogatást is szerezve tető alá hozta azt 1934—1936 között.15 A matertől meglehetősen távol eső puszták, a már Komárom megye területén fekvő Tornyó és Mesterberek számára szabad ég alatti misézési engedélyt szerzett.16 Mindjárt plébánosságának kezdetén felmerült az 1845-ig Bicskéhez, azután Mányhoz tartozó Vasztély visszacsatolásának kérdése, de ez ekkor - elsősorban a mányi plébános, Udvardi Ignác ellenállásán - meghiúsult, s csak 1946-ban történt meg.17 11 Keresztes Csaba: A Nemzeti (Legitimista) Néppárt szervezeti felépítése és működése, 1933- 1937. In: Levéltári Szemle 57. évf. (2007) 4. sz. 14-25.; Békés Márton: Legitimista politikai pártok. In: Rubicon-online: http://rubicon.hu/magyar/oldalak/legitimista_politikai_partok - Letöltés: 2020. március 31. 12 Pl. Pomázon: Vö.: BFL - VII.178.a - 1936 - 0092.; KERESZTES 2007: 24. 13 Vö.: Griger győzelme és III. Rákóczi Ferenc bukása Lovasberényben. In: Esti Kurír, XV. évf. 31. sz. (1937. február 9.) 7. 14 SzíVPL-1.3.-No.4507-3243/1929. 15 SzíVPL - 1.3. - No.4507 - 1829/1934,3031/1935,1906/1936. 16 SzíVPL-1.3.-No.4507-731/1936. 17 SzíVPL - 1.3. - No.4507 - 1658/1932.; A Székesfehérvári Egyházmegye jubileumi névtára 1977- ben. Alapításának 200. esztendejében. Székesfehérvár, 1977.220. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V. 19
