Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Függelék - 6. Griger Miklós beszéde a székesfehérvári Prohászka-emléktemplom alapkőletételekor (1929)
6. és isteni szikra, mely benne lángésszé szíttatott, világított, világosságával megaranyozta az örök igazságokat, a kétkedés ködéből kiemelte a természetfölötti valóságokat és milliók lelkében új fényre gyújtotta Betlehem kialudt csillagát, ama embervezérlő csillagot, amely ma is minden élő léleknek útra világító vezetője az örök Igazsághoz. Igéje napfény, melegség, erő és tűz volt. Az, akinek emlékére Istennek új hajlékot építünk, ragyogó szónok volt, utolérhetetlen és felülmúlhatatlan mestere a retorikai művészetnek, a művészetek királynőjének. Amikor megszólalt a szószéken, elolvadt a jég és a virágok kinyíltak, merev, óriás kérdőjelek egyenként fontyorodtak össze a templom ajtajában és változtak üres árnyékokká; szava felsírt, mint a tárogató és zúgott, mint a harsona; igéje napfény, melegség, erő és tűz volt; szónoklása csillageső a sötétségben, örömmel örvendeztek hallatára a földi emberek, s ámenje után az angyalok tapsoltak a magasságban. Az, akinek nevét e templom viselni fogja: próféta volt, az Úr útjainak előkészítője. Bal kezében mécset lobogtatott, mellyel világított az embereknek, hogy eltaláljanak az Úr útjaira; jobb kezében hol csákányt forgatott a sziklaszívek felszaggatására, hol kalapácsot azok összetörésére, hol szórólapátot a pelyvának és magnak elkülönítésére; ajakán a „penitencia” kemény szava honolt; lelkében prófétai páthosz lobogott, hitvallással, történelmi lendülettel, a rádium-forráshoz hasonló, kősziklán, jégcsapon és szíveken átsugárzó, gyógyító erővel. Az, akinek emlékére egy új templom alapkövét elhelyezzük: apostol volt, a katolikus életfelfogásnak és életalakításnak nem hivatalból, hanem szenvedélyből és szeretetből való apostola. Csak egy gondolatnak élt, csak egy eszme hevétől izzott, csak egy vágytól égett: Domine, da mihi animas - lelkeket, lelkeket kérek, Uram!133 Lelkeket akarok üdvözíteni, lelkeket a bűn fertőjéből a kegyelem világába kiemelni, s az örök dicsőségbe segíteni. E vágynak szolgálatába fektette minden erejét, tehetségét s képességét, ez eszmének szentelte s áldozta egészségét s életét; önmagát emésztette fel, hogy testvérei éljenek. A huszadik század legnagyobb hittérítője volt. Az, akinek emlékére e templomot építjük: misszionárius, a XX. század legnagyobb hittérítője volt. Az a korszak, melyben ő a magyar egyházi élet fórumán megjelent, a haldokló hit korszaka volt. A katedrálisok kongtak az ürességtől, a templomba csak az egyszerű nép járt, az értelmiség, az urak, a racionalista böl133 Don Bosconak, a szalézi rend alapítójának mondása. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V. 171
