Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Függelék - 4. Griger Miklós beszéde az ellenforradalmi megyegyűlés 10. évfordulóján (1929)
4. Következett a napirend második pontja, az alispán negyedévi jelentése; ez is fűtötte az elkeseredést. Az alispán ugyanis jelentette, hogy a kormány a vármegye területére ismét rekvirálást rendelt el, 1700 vagon búzát, 500 vagon árpát és 1000 vagon tengerit követel, de ő ez ellen óvást emelt, s kéri a közgyűlés támogatását. Az alispáni jelentés után siri csendben szólásra emelkedett Károlyi József gróf: „Az utóbbi időben - úgymond - nagy lelki küzdelmen és tépelődésen ment át, mert az ország szomorú és szorongatott helyzetében nem tudja, mi jobb és mi helyesebb: tovább is halogatni vagy nyíltan beszélni. Az ő helyzete a legnehezebb és feszélyezettebb, mert Károlyi Mihály testvére. De ha a hazáról van szó, nem térítheti el a kötelességteljesítéstől a testvéri kötelék sem. Mint sok más magyar, ő is Széchenyi István tanításaitól kér tanácsot. Széchényi naplójába pedig ezt olvassa: »Minden csepp véremben él a magyar nemzet feldicsőítésének vágya.«102 Ez a vágy benne is él, és ez adja meg neki a jogot s szabja meg a kötelességet, hogy romlásnak indult hazája ügyében felszólaljon.” Beszéde végén, mely úgy hatott, mint a vészkongó harang, melyet lélegzetvisszafojtva s mélyen meghatva hallgatott a közgyűlés, előterjesztette határozati javaslatát: „Fejérvármegye törvényhatósági bizottsága mély aggodalommal eltelve az ország kétségbeejtő helyzete felett, tántoríthatatlan ragaszkodását fejezi ki a nemzeti eszméhez, az egy, örök és oszthatatlan magyar állam területi integritásához, nemzeti hagyományainak, szokásainak és törvényeinek tiszteletben tartásához. Követeli a magyar nemzeti hadseregnek felállítását, a katonai fegyelemnek és a magyar nemzeti szellemnek jegyében. Követeli az országgyűlésnek azonnali egybehívását, vagy új választások útján, vagy ha ez valami nehézségekbe ütközik, úgy a régi országgyűlés tanácskozásainak folytatását. Tiltakozik az állandó parlament nélküli kormányzás ellen, valamint a törvények kigúnyolását látja a minisztertanácsokban hozott néptörvényekben, mert megengedhetetlennek tartja, hogy az ország és az egyes polgároknak legelemibb érdekeiről rendelkezés tétessék parlamentáris ellenőrzés felelőssége nélkül. Követeli a nemzeti szellem ápolását, valamint a vallásoktatást az összes hazai iskolákban. Az állami vagyon kezelésében tiltakozik a könnyelmű, megokolatlan és lelkiismeretlen fecsérlés ellen, amely csakis államcsődhöz vezethet. Követeli a gyülekezési jog szabadságát és a vélemény szabadságának hatásos védelmét. A mai rendkívüli, átmeneti időszakban nem egy osztályuralmi rendszernek megalapozása, hanem egyedül az ország megmentése lehet a kormány teendője. Minthogy mindezekből a Berinkey Dénes miniszterelnöksége alatt működő kormányban semmit sem találtunk, sem tekintélyt kifelé, sem előrelátást, sem energiát befelé, hanem látjuk a terv102 Pontatlan forrásmegjelölés és idézet. Helyesen: „Mióta élek, kimondhatatlan vágy létezik lelkemben, Magyarország kifejtése, a’ magyar nemzet'feldicsőítése él minden csepp véremben. ” Vö. Széchenyi István: A’kelet népe, Pest, 1841. 23. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V. 157
