Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Függelék - 3. Griger Miklós beszéde a nemzetgyűlésben a földbirtokreform törvényjavaslat vitájában (1920)
Függelék Thaly Kálmán a trónörökös házassága alkalmával itt a Házban rántotta le a leplet, és aki erről többet akar tudni, olvasson a Bethlenek, Rákócziak, Bocskayak koráról és majd meglátja, hogy a nagybirtokok forrása csak ritka esetben volt a munka és a nemzet iránt való hűség. (Igaz! Ügy van! Taps.) Nem volt az a forrás sem, de a feltétel sem, amely mellett adatott, mert hiszen még az adománylevélben is ki volt kötve, hogy ha a jószág tulajdonosa a hűtlenség bűnébe esik, a birtok visszaszáll a koronára, márpedig a hűtlenség sok esetben ép[p]en a nemzet iránt való hűséget jelentette. (Igaz! Úgy van!) Hogy évszázadokkal ezelőtt milyen címen jutottak egyes szerencsésebbek latifundiumokhoz, az még hagyján. Sokkal mélyebb aggodalmat kelt bennem az a tapasztalati tény, hogy a latifundium-rendszer politikai szempontból veszedelmes. így vitán felül áll, hogy a nagybirtok egy-egy uradalom kezében tartja a választók ezreit, és sok esetben a maga ügynökét küldi a parlamentbe, akit azután a törvényhozói működésében nem a közérdek, hanem a kedvezményezett latifundisták érdeke vezet. Az is közismert tény, hogy a nagybirtok urai, ép[p]úgy, mint a pénzeszsákok, mindaddig nem küzdenek a zsarnok ellen, míg reményük van, hogy azt a maguk számára valamikép [p]en megvesztegethetik, valamint köztudomású az is, hogy a polgárság szabadsága ellen törő zsarnoki uralommal és a pártkormány önző törekvéseivel szemben sokkal nagyobb biztosítékot találunk a független, mint a függő elemekből álló társadalomban. Ez a magyarázata annak, hogy az uralkodó családokban, kormánykörökben, uralkodó-klikkekben szinte ösztönszerű vonzalom él a nagybirtok iránt. A nagybirtokot pártolják, a kisbirtokot támadják. Ha kedvezményt nyújtanak a mezőgazdaságnak, azt csak a nagybirtok kapja; sőt kedveznek a nagybirtoknak akkor is, ha szó sincs a mezőgazdaság pártolásáról, előbbre viteléről: pl. az adózás terén. Sőt különleges intézkedésekkel, hitbizományok engedélyezésével törekednek arra, hogy a nagybirtokot fen[n]tartsák. Ez a szempont vezette a középkori fejedelmeket, amikor híveiknek birtokot adományoztak, és vezette Napóleont is, mikor hitbizományokat alapított. És a politikai befolyás szempontjából a nagybirtoknak, illetve a birtokarisztokráciának érvényesülése nem volt a földkerekségen sehol oly nagymérvű, mint nálunk Magyarországon. Itt van a főrendiház. Halálos ellensége vagyok Károlyi Mihálynak, de egy dologért hálával tartozom neki. (Mozgás.) Azért, hogy az ő nevéhez fűződő rezsim törölte el (Mozgás) azt a Kossuth Lajos és Deák Ferenc országában fen[n]maradt anakronizmust, a főrendiházat. (Zaj és ellenmondás — B. Szterényi József: Nincs eltörölve! - Igaz! Úgy van!) A főrendiházat, a rendiségnek és a vagyoni, születési, sőt korbeli kiváltságoknak mutatvány bódéját, ahol 18 éves főhercegek szavazhattak afelett, hogy a termelő és honvédő polgárság kaphat-e 30 éves korában választójogot. (B. Szterényi József: Károlyi Mihálynak nem volt 130 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V.
