Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Függelék - 1. Griger Miklós: Mária, segíts! (1915)
1. Nos, kedves testvéreim, ha a háború alatt vér- és könnytengert iszik a föld, de ugyanakkor az égből annyi kegyelem harmatozik reánk, akkor ugyebár tűnik botránkozásunk, lelohad lázadásunk, s bizalommal rebegjük: Mi Atyánk, legyen meg a te akaratod! IV. Ámde nem elég, ha konstatáljuk, hogy a háború, bár tüzet is szór reánk és a szenvedés ekéjével felszántja szívünket, de egyúttal a hit erejét s az erkölcs lelkét is feltámasztja; de tennünk kell róla, hogy a háború sötétségében a hitnek őserővel kigyulladt gondolatai a békekötés után is világítsanak, s az erkölcsi megújhodásnak vérrel s könnyel harmatozott rügyfakadását ne érje dér, nehogy nemzetünk, mely Isten segítségével e háború vértengeréből kilábol, a bűn fertőjében vesszen el. Mert amint igazak Montalembert52 szavai, hogy „a kereszténység a nemzeteket halhatatlanítja”,53 azonképpen az írás szavait is igazolja a történelem, hogy - miseros facit populos peccatum, a bűn a nemzetek sírásója.54 Keressék fel Ninive s Babilon romjait: omladékain a bűn emlékeivel fognak találkozni. Midőn Caesar a Rubicont átléphette, Rómában a Lukréciákat Semproniák váltották fel, a Gracchusok Catilinákká fajultak és a Cátók meggyérültek. A bűn a nemzetek sírásója, s „nemzetek életében nincs feltámadás”.55 Vonjuk le azért a háború tanulságait s kamatoztassuk erkölcsi kihatásának gyümölcseit, hogy annyi vér- és életáldozat ne vesszen füstbe. Ne feledjük soha, hogy nemzetünk pajzsa, horgonya s dajkája, fennállásának, fejlődésének s ellenállásának titka a szent kereszt, mely a népáramok hullámaiban a hármas hegyen akadt fenn, s a négy folyó-öntözte földben vert gyökeret; ne feledjük, hogy nemzeti eszményeink mind a kereszténységből valók, hogy a magyar korona szent korona, a magyar király apostoli király, a magyar zászló a szent Szűz zászlaja, Magyarország Nagyasszonyáé; békében s háborúban elszánt lélekkel szálljunk síkra azok ellen, kik a szent korona keresztjét tovább görbíteni és a Szentjobb műveit ádáz kézzel letörni igyekeznek; álljunk össze és tegyünk szent esküt, hogy a tarajos Kárpátok bércein égő őrtüzek pírja nem éjt, de hajnalt jelent, a tiszta, keresztény ideáljaihoz ragaszkodó, hitben, erkölcsben gazdag, új és erőteljes Magyarország ébredésének hajnalát! 52 Charles Forbes-René Montalembert (1810, London - 1870, Párizs). Francia politikus és szónok. 1848-1857 közt képviselő. 53 A gondolatot - forrásának pontos megjelölése nélkül - idézte Haugg Leo: A modern Hberalismus czélja a morál és nevelés körül. In: Religio, XLV. évf. (1886). 25. sz. 194. 54 Péld 14,34. 55 Kossuth Lajos gondolata. Vö. Aldor Imre: Kossuth Lajos, a magyar nép vezére és tanítója. Aranymondások stb. Kossuth műveiből. Pest, 1870. 68. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V. 113
