Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Függelék - Életrajzi adattár
Függelék MILLER JÓZSEF (1866, Székesfehérvár - 1943) Szentelték: 1888. Káplánévei után székesegyházi oltárigazgatóként a „Fejérmegyei Napló” kiadója és szerkesztője 1894-95-ben, majd az „Alkotmány” szerkesztője és nyomdaigazgató Budapesten 1898-ig. Balinkai és ürömi adminisztrátori évek után 1910-37 között budakeszi plébános. Címzetes préposti méltóságot nyert 1926-ban, pápai prelátusit 1933-ban, 1937-től kanonok. 1939-től az egyházmegyei nyomdaellenőrző bizottság elnöke. MOLNÁR ISTVÁN (1911, Sárosd - 1981, Székesfehérvár) Szentelték: Székesfehérvár, 1935. Káplánévei után 1940-től Pomázon hitoktató, majd 1941-től baracskai lelkész. 1945-től Martonvásár plébánosa. 1948-tól Tabajdon, 1957-től Kálozon szolgál. 1973-tól betegszabadságon, 1976-tól nyugállományban. MOLNÁR MÁRTON (1888, Olaszfalu - 1953, Budapest) Szentelték: 1912. Káplánéveit Nagytétényben, Etyeken és Törökbálinton töltötte. 1917-től Vértesboglár, 1936-tól Isztimér, 1941-től Dunabogdány plébánosa. 1951-től nyugállományban. MURCSIK [ZALÁN] PÁL (1895, Dad - 1940 után) Szentelték: 1918. Káplánkodott Vajtán, Pilisvörösváron, Etyeken, Válón, Perkátán, Pázmándon, Seregélyesen és Nagytétényben. 1929-32 között a veszprémi egyházmegyében szolgált: Gelsén, Szentbalázson majd Lengyeltótiban káplán. 1932- től dunapentelei káplán. Csókakőn 1933-tól administrator in spiritualibus, 1935-től adminisztrátor. 1936-ban Nagykovácsi adminisztrátora, majd Polgárdiba kap kápláni kinevezést. Szolgálaton kívül 1936-tól. MÜLLER LAJOS SJ (1874, Dutiafóldvár - 1945, Szeged) Szentelték: 1896. Pécsi egyházmegyés, a jezsuita rendbe lép: 1903- 1921-27 közt az érdi ház hitszónoka és házjőnöke. NAGY ANTAL (1842, Csécsény - 1906, Győr) Szentelték: 1866, a győri egyházmegye papja. Káplánévei után 1869-től Felsőgalla, 1876-tól Ószőny plébánosa. 1898-tól győri kanonok, 1905- től címzetes prépost. Elismert egyházi író, a Szent István Társulat tagja. NAGY IPOLY (1882, Tóváros - 1957, Pusztazámor) Szentelték: 1904. Kapucinus szerzetes, 1913- tól egyházmegyés pap. Kápláni és hitoktatói munkája mellett tábori lelkészként működött 1915-18, 1920-21 folyamán. 1925-től pilisvörösvári adminisztrátor, 1929-től haláláig pusztazámori lelkész. NÉMETH JÁNOS (1884, Rábapordány - 1975, Székesfehérvár) Szentelték: 1910. Káplán- és katonalelkész évei után 1920-tól Sukoró adminisztrátora, majd 1927-től Sárosd, 1938-1957 között Pátka plébánosa. NÉMETH KÁROLY (1909, Székesfehérvár - 1977, Székesfehérvár) Szentelték: Székesfehérvár, 1932. Káplánévei után 1940-től Nagylángon adminisztrátor, 1949-től hitoktató Nagytétényben, majd 1951-től nyugdíjazásáig (1974) Hantoson plébános. NEUMAYER FERENC (1867, Feketeváros - 1917, Etyek). Szentelték: 1891. Káplánként ill. adminisztrátorként szolgált Etyeken, Budakeszin, Zsámbékon. 1897-től Torbágy, 1915-től Etyek plébánosa. OHMÜLLNER MÁRTON (1897, Torbágy - 1975, Budapest) Szentelték: Székesfehérvár, 1923. Káplánévei után 1931-tól Vértesacsa, 1934-től Pilisvörösvár plébánosa. 1939-51 között a szeminárium spirituálisa. 1951-től vértesboglári plébános 1964-ben történt nyugdíjazásáig. ORSENIGO, CESARE (1873, Olginate - 1946, Eichstätt) 1922-től ptolemaisi címzetes püspök. Apostoli nuncius Magyarországon 1925-1930 között, innen Berlinbe helyezik, ahol Eugenio Pacelli helyét veszi át. PAÁR JÓZSEF (1874, Magyaróvár - 1945, Diósd) Szentelték: 1896. 1923-tól a székesfehérvári egyházmegyében, akkor törökbálinti káplán. 1924-től Baracson, 1927-től Diósdon lelkipásztor. PAPP KÁLMÁN (1886, Kunszentmiklós - 1958, Budapest) Szentelték: 1909. Káplánéveit Csákváron, Dunapentelén, Martonvásáron és Székesfehérvárott töltötte. 1914-től csákberényi adminisztártor, 518 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.
