Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Függelék - Életrajzi adattár
Függelék majd plébános, 1951-től Mór plébánosa nyugalomba vonulásáig (1958). 1949-ben címzetes kanonoki kitüntetést nyert. PAPP LAJOS (1887, Kecskemét - 1944) Szentelték: 1910. Dunapentelén, Martonvásáron, Ráckeresztúron és a székesegyházban eltöltött káplánévek után 1916-tól Pázmánd plébánosa. PÁSZTORUK ISTVÁN (1863, Esztergom - 1939) Szentelték: 1887. Káplán Érden, Bodajkon; 1888- tól pilisszentlászlói adminisztrátor, 1891-től plébános. 1892-től Tököl adminisztrátora, 1894-től plébánosa. 1920-tól címzetes esperes. 1925-1935 közt Felcsút plébánosa. PÁSZTORI JÓZSEF (1879, Székesfehérvár - 1970, Perbál) Szentelték: Székesfehérvár, 1903. Káplánéveit Etyeken, Ercsiben és Érden töltötte. 1909-től Vérteskozma adminisztrátora, 1916-tól nyugalomba vonulásáig (1953) Perbál plébánosa. PAUER ALAJOS (1857, Sárvár - 1932) Szombathelyi egyházmegyés pappá szentelték 1884. Rohonci és vasvörösvári káplánévek után 1989-től Pinkamiske, 1905-től Monyorókerék plébánosa. 1922-től nyugállományban. PEÉK GYULA (1864, Székesfehérvár - 1940). Szentelték: 1889. Rövid vajtai káplánkodás után 1890-től hittanár Fehérváron. 1903-tól Velence plébánosa, 1920-tól nyugállományban. PELCZNER MIHÁLY (1862, Szenice - 1936). Szentelték: 1885. Káplánkodott Budafokon, Martonvásáron, Ercsiben. 1894-ben pilisszentkereszti adminisztrátor, 1895-től Tárnok plébánosa. 1924- től címzetes esperes. 1934-től nyugállományban. PÉNZES ISTVÁN SJ (1883, Bereck - 1929, Pécs) 1903-tól a jezsuita rendben. 1922-26 közt a szatmári, majd a kalocsai, 1928-tól a pécsi ház tagja. P1LLMANN ALFONZ (1870, Pozsony - 1945) Szentelték: 1893, esztergomi főegyházmegyés, 1909- től a székesfehérvári egyházmegyébe inkardinálva: csobánkai adminisztrátor 1939-es nyugdíjazásáig PINTÉR GYÖRGY (1886, Siófok - 1950, Székesfehérvár) Szentelték: 1909. Vajtán, Adonyban, Bodajkon káplán; Zsámbékon hitoktató; majd Csákváron, ill. Székesfehérvár-Belvárosban káplán; Kihelyezett káplán Fehérvárcsurgón 1919-től, plébános ugyanott 1921-től 1943-ig. Élete végén kórházlelkész Székesfehérvárott. PLI11ÁL [ERDŐDI] LAJOS (1897, Zalaegerszeg - 1941, Seregélyes) Szentelték: 1924. Csepelen, Pázmándon (1925), Dunapentelén (1925-27), Csákváron, Budafokon majd Baracson káplán. 1930- tól hitoktató Fehérváron, rövid bicskei közjáték után Pesthidegkút-Széphalmon 1937-től. 1938-tól Seregélyes adminisztrátora, 1939-től plébánosa. POÓS REZSŐ (1877, Győr - 1935, Budafok) Szentelték: 1900. 1907-ig Budafokon káplán, majd 1921-ig Pesthidegkút lelkipásztora. 1922-től ismét Budafokon, immár plébánosként. 1926-ban címzetes apáti méltóságot nyert. POTYONDY IMRE (1885, Sőréd - 1978, Székesfehérvár) Szentelték: 1908. Káplánévei után 1911- től szemináriumi tanár, mellette püspöki titkár 1916-tól, irodaigazgató 1920-tól. 1930-ban kanonoki címet nyer, s a szeminárium rektora lesz (1940-ig). Egyházmegyei A.C. igazgató 1926-48 között. A Központi Szeminárium rektora 1957-68 közt. Provikárius 1939-től, vikárius 1943-tól 1971-ig. Shvoy püspök halála után káptalani helynökként kormányozza az egyházmegyét (1968-69). Pápai kamarás 1925- től, pápai prelátus 1935-től, 1949-től nagyprépost. PREINER ISTVÁN (1886, Pápa - i960, Dunaújváros) Szentelték: 1910. Káplánévei után 1916-tól Vérteskozma, 1921-től Csór lelkipásztora. 1933-tól 1959-ig Dunapentele (Sztalinváros, Dunaújváros...) plébánosa. PROHÁSZKA OTTOKÁR (1858, Nyitra- 1927, Budapest) Filozófiai és teológiai doktor. Pappá 1881- ben szentelték Rómában. 1882-1904 között szemináriumi tanár Esztergomban, 1904-05 közt dogFORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III. 519
