Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Függelék - Életrajzi adattár
Függelék JÁDY LÁSZLÓ (1888, Csatártó - 1958) Szentelték: 1911. Káplánéveit Bociajkon, Vajtán és Dunapentelén tölti. 1918-tól szigetmonostori, 1930-tól Alapi plébános. 1934-től a veszprémi egyházmegye szolgálatában. Tési, 1943-tól Felsőrajki plébános. 1957-től nyugalomban. JAGICZA LAJOS OSB (1833. Fadd — 1911, CeUdömölk) 1851-től a bencés rendben, szentelték: 1858. Pannonhalmi teológiai tanár és szertartó, 1862-től Komáromban, 1868-tól Esztergomban gimnáziumi tanár. Ravaszdon lelkész 1873-tól, 1895-től Dömölkön jószágkormányzó. 1901-1910 közt perjel, 1910-től nyugállományban. Műfordító. JAVORKA VENDEL SJ (1882, Csernova - 1966, Zsolna) A jezsuita rendben 1903-tól. Tanulmányainak befejezése után katonalelkész, a trianoni békekötés után a csehszlovák viceprovincia tagja. JUHÁSZ 1RENEUSZ OFM.CAP (1880, Tata - 1952, Jászberény) 1900-tól a kapucinus rendben, 1905-től örökfogadalmas. Pappá 1906-ban szentelték. JUHÁSZ LÁSZLÓ OP (1894, Fertőendréd - 1948 után) A domonkos rendben 1912-től, pappá 1917- ben szentelték. Korszakunkban a budapesti rendház tagja, később Szombathelyre kerül. KACZVINSZKY JÓZSEF (1867, Letánfalva - 1935 után) A szepesi egyházmegye papjává szentelték: 1889. Káplánévei után 1894-től Erdős adminisztrátora, 1898-tól Szepestapolca plébánosa. 1918- tól a fehérvári egyházmegye szolgálatában: adminisztrátor Gánton, 1921-től Pilisszentlászlón. Nyugállományban 1925-től, de 1928-32 közt ellátja adminisztrátorként Tinnyét. KÁLMÁN KÁROLY (1858, Ungvár - 1913, Budapest) Szentelték: 1881. Nevelő a Zichy családnál, majd törökbálinti, később adonyi káplán volt. 1884-től Székesfehérvárott hitoktató, 1890-től karkáplán. 1891-1912 közt Sóskúti plébános, 1896-1901 közt országgyűlési képviselő. Költő, műfordító, lapszerkesztő. KAPITÁNY GYULA (1872, Szombathely- 1951, Ráckeresztúr) Szentelték: 1896. Bodajkon, Bicskén, Adonyban és Dunapentelén káplánkodott, 1901-től Nagyhantos, 1906-tól Kisláng lelkipásztora, 1907- től Sárszentmiklós, 1934-től Ráckeresztúr plébánosa. 1946-ban címzetes kanonoki címet kapott. KATONA [KOPRIVANACZ] SÁNDOR SJ (1881, Bátya —1951 Budapest) A jezsuita rendben 1903- tól. Tanulmányainak befejezése után katonalelkész, majd Nagykapornakon, Pécsett, Kalocsán szolgál. Korszakunkban: 1923-tól Budapesten, 1925-től Mezőkövesden. 1927-től Kalocsára kerül, később Mezőkövesden, Nagykapornakon, Budapesten és Pécsen él. KEKK ERNŐ (1879, Hosztót- 1949, Gyúró) Szentelték: 1903. Káplánéveit Isztiméren, Vajtán, Sóskúton és Rácalmáson töltötte, 1908-tól Alap, 1909-től Aba adminisztrátora, majd 1910-től Gyúró plébánosa. KERESZTES GYÖRGY (1856, Székesfehérvár - 1933) Szentelték: 1882. Bodajki és bicskei káplánkodás után 1887-től hitoktató Székesfehérvárott, 1890-től káplán a belvárosban. 1892-től ráckeresztúri adminisztrátor, 1898-tól plébános. 1917-től esperes. KÉRI FERENC (1873, Székesfehérvár - 1936) Szentelték: 1895. Isztiméren töltött káplánévek után 1897-től székesegyházi oltárigazgató. 1902-től Perkáta plébánosa. 1902-ben pápai kamarási, 1920- ban préposti címet nyert. KÉRI NÁNDOR (1889, Székesfehérvár - 1968, Budapest) Szentelték: Innsbruck, 1912. Dunabogdányi, érdi, magyaralmási, pázmándi, székesfehérvári kápláni és adminisztrátori megbízások után 1919-től lelkész Százhalombattán, 1927-től nyugállományba vonulásáig (1951) Székesfehérvár- Vasútvidék plébánosa. Címzetes prépost 1938-tól. 1948-ig országgyűlési képviselő. 514 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL Itt.
