Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Függelék - Életrajzi adattár
Függelék KINDL JÁNOS (1858, Vérteskozma - 1949, Tahitótfalu) Szentelték: 1882. Ráckevei, vajtai és székesfehérvár-felsővárosi káplánkodás után 1890-től helyi lelkész Agárdon. 1895-től Tahitótfaluban adminisztrátor, 1897-től plébános. 1939-től nyugállományban. KISS LIPÓT (1879, Nemeskajal - 1956, Esztergom) Szentelték: 1903. Kápláni szolgálati helye: Vajta, Törökbálint, Bodajk, Etyek, Zsámbék, Vál, Pázmánd, Mány, Adony. 1909-től Fehérvárcsurgón, 1913-tól Vajtán adminisztrátor. 1921-től Iszkaszentgyörgy, 1932-től Vérteskozma, 1935-től Mány plébánosa. 1944-től nyugállományban. KISTELEKI ISTVÁN (1875, Székesfehérvár - 1962, Székesfehérvár) Szentelték: 1898-ban. Kápláni évei után 1910-től székesegyházi plébános, esperes és iskolafelügyelő 1914-től. 1929-től címzetes, 1939-től valóságos kanonok és címzetes apát. KLAUCZ GYÖRGY (I860, Karád - 1933, Székesfehérvár) Szentelték: 1884. Kápláni és hitoktatói évek után 1890-től püspöki aulában dolgozik: volt szertartó, jegyző, 1901-1907 közt irodaigazgató. Szemináriumi tanár, 1907-12 közt rektor is. Pápai titkos kamarási címet nyert 1900-ban. 1907-től kanonok, 1926-ban nagyprépost lett. 1921-től címzetes apát. 1927-ben káptalani helynök. KMOSKÓ MIHÁLY (1876, Illává - 1931, Pusztazámor) Szentelték: 1898, esztergomi főegyházmegyés, 1923-tól székesfehérvári egyházmegyés pap. Orientalista, 1908-től egyetemi tanár Budapesten a hittudományi karon, 1923-31 közt a bölcsészkaron. 1922-től az MTA levelező tagja. 1923-29 közt pusztazámori lelkész. KOCI1 RÓBERT (1890, Siklósd - 1947, Dorog) A győri egyházmegye papjává szentelték: 1913. A székesfehérvári egyházmegye szolgálatában 1920-tól. Káplánkodik, majd 1922-től budatétényi lelkész. 1925-ben excardinálva az esztergomi főegyházmegyébe. Hitoktató Budapesten, 1930-tól káplán Nagybárkányban, 1931-től Kanadában lelkész. 1934-től Tát plébániáján vicarius oeconomus, 1946-tól plébános. KOLONICS KÁROLY (1865, Székesfehérvár - 1936) Szentelték: 1888. Kápláni szolgálati helyei: Bodajk, Pilisvörösvár, Budafok, Pomáz. 1891-től adminisztrátor Pomázon, 1894-ben Alap, 1895-től Nadap plébánosa. 1922-től tanfelügyelő. Nyugállományban 1931-től. KONOP JÁNOS (1857, Linz - 1926) Szentelték: 1881. Dunabogdányi káplán, 1883-ban pilisszentkereszti, majd pilisszentiváni adminisztrátor. 1885-től ugyanott plébános, 1887-től tanfelügyelő. 1910-től Szigetújfalu plébánosa. Nyugállományban 1925-től. KOSTYÁN SÁNDOR (1868, Celldömölk- 1944, Aba). Szentelték: 1892. Káplánkodott Pázmándon, Bodajkon, Nagytétényben. 1899-től felcsúti plébános, 1910-től Abán adminisztrátor, majd 1918-tól plébános. 1936-tól nyugállományban. KOTZÓ ÁRPÁD (1884, Temesvár - 1948, Budapest) Szentelték: 1913- Sóskúton és Kálozon káplán, Zsámbékon hitoktató, tábori lelkész, majd káplán Rácalmáson, Bicskén. 1917-től göböljárási kihelyezett káplán, 1925-től pilisszentiváni lelkész. KOVÁTS RAJMUND OFM (1892, Pécs - 1970) 1911-től a ferences rend kapisztránus provinciájában; örökfogadalmat tett 1915-ben, pappá szentelték 1917-ben, Pécsi schematismusok szerint simontornyai guardián 1925-ben. KRASZTINA LAJOS (1882, Csákvár - 1935). Szentelték: 1905. Káplánként szolgált Budakeszin, Ráckevén, Budafokon, Székesfehérvár—Belvárosban, Etyeken. Tábori lelkész, majd sóskúti káplán. Mány adminisztrátora 1916-tól. 1922-től nyugállományban. KRÉCSY KÁROLY (1856, Székesfehérvár - 1937, Székesfehérvár) Szentelték: 1879- Kápláni és hitoktatói évei után 1887-től 1926-ig Lovasberény plébánosa. 1915-ben címzetes, 1926-ban valóságos kanonok lett. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III. 515
