Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 ben azért történik mulasztás, mert a cselédség a kapálás, szénakaszálás és gyűjtés munkáját kénytelen vasárnap végezni a maga számára, mivel köznapon a gazdaságnak kell dolgoznia. A szentgyónás és áldozás elvégzésére nagy fellendítő hatással volt a megtartott jubileumi ájtatosság, melyen - csekély kivétellel - az egész puszta katholikus népe részt vett, s nem egy régi lelki beteg nyert lelki gyógyulást. A Jézus sz. Szíve társulat révén továbbá sikerült elérnem, hogy a hó első péntekjén 25-30 gyónó van, s ezek nem iskolás gyermekek - kik szintén havonként gyónnak —, hanem az iskolából már kimaradt, sőt felserdült mindkétnembeli fiatalok, kik iskolás korukban kezdték a havi gyónást, és most már nem hagyják el azt; havonként gyónik több családanya is. A húsvéti gyónást is többen végezték ez évben, mint máskor. Ez úgy' látszik, a fiatalok jó példájának hatásából ered, mert bizonyos lelki örömmel magam hallottam [az] egyik apától: „röstelltem, hogy én, akinek jó példával kellett volna gyermekeim előtt járnom, azt vagyok kénytelen látni, hogy inkább azok járnak előttem jó példával, s én eddig nem követtem ezt”. Külön idegen gyóntatót nem hívtam, mert dr. Viszota Alajos kanonok úr minden harmadik vasárnap Sárpentelén misézik, és rendelkezésére áll azoknak, kik hozzáfordulnak. Keresztségben minden újszülött részesült; bérmálásra itthon kellően előkészítve évenkint Székesfehérvárra mennek a bérmálandók; utolsó kenet nélkül egy felnőtt sem halt meg, s a betegek kellő lelkigondozásban részesülnek; csak polgári házasságban vagy összeállva egy pár sem él. A hívek erkölcsi élete tiszta, kocsmázásra alkalom nem nyílik, mert a pusztán italmérés nincsen. Vasárnap és ünnepnap délután, különösen a tavasztól őszi[g terjedő] időben sportmérkőzések vannak és leventefoglalkozás, melyet a lakosság apraja-nagyja kedvteléssel szemlél. Ez évben megtörtént, hogy a cselédség sztrájkolt, mert nem kapta meg a járandóságát kellő időben, s valósággal nyomorgott. Lelkipásztori kötelességemnek tartottam magánbeszédben is felvilágosítani a munkaadót, erkölcsi kötelességéről, és a szószéken is kifejteni Krisztus szociális tanítását, hogy méltó a munkás az ő bérére.466 Olvasnivalót az iskola könyvtára szolgáltat; újságok közül: Nemzeti Újság 3, Fejérmegyei Hírlap 1, Új Barázda 3, gyermekeknek a Tündérvásár jár 8 példányban. Úrhidán minden harmadik vasár- illetve ünnepnapon van istenitisztelet; másik két vasárnap részint Sárpentelére, részint a közelebb eső Sárszentmihályra mennek templomba. Litániát minden vasár- és ünnepnapon a kántor tart. Az úrhidai nép - úgy a fiatalság, mint a felnőttek - szívesen járnak isteni tiszteletre, ha az utak járhatók. Megesik azonban, hogy a 360 hold területen elszórva lakó híveket az utak, mesgyék járhatatlansága gátolja. Nagy baj, hogy a templom még mindig félben áll467; és az iskola, hol az isteni tisztelet végbemegy, nem elég tágas a hívek befogadására. A templomépítés érdekében az elmúlt évben következő megmozdulások történtek: a vallásalap adott 30 milliót; országos gyűjtésből - melyet azonban az árvízkárosultak miatt a belügyminister beszüntetett - összejött 10 millió; a hitközség igénybe veszi azt a dollárkölcsönt, melyet Mészáros János érseki helynök közvetít, éspedig kölcsön akar venni 35 éves törlesztésre 350 millió koronát, vagyis 28 ezer pengőt. E kölcsön törlesztését Úrhida politikai község, mint a hitközség fen[n] tartója garantálja oly módon, hogy az évi rátát saját költségvetésébe állítja és községi pótadó formájában szedi be. Erre nézve a politikai község már meg is hozta a határozatot. Az iskolás gyermekek a köteles éveleji, karácsonyi, húsvéti és éwégi gyónáson kívül minden istentiszteleti alkalommal 15-ös terminusban gyónnak, hogy ők is meg a felnőttek is lássák, hogy nemcsak húsvétkor, de máskor is lehet, sőt kell gyónáshoz járulni. A serdülő és felnőtt hívek közül a nők kevés kivétellel elvégzik karácsonyi és húsvéti gyónásukat, erre egyrészt az adventi idő szolgál, mikor egy hé-466 Mt 10,10; Lk 10,7; lTim 5,18. 467 Értsd: félkészen. 384 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.
