Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 tig mindennap Úrhidán van a hajnali mise. A jubileumi év tartása a férfiak lelkét is gyónásra hangolta, de még mindig nem kielégítő mértékben. Keresztségben minden újszülött részesült, a bérmálkozók immár évenkint, megfelelő oktatás után Székesfehérvárra mennek bérmálkozni, a betegek hívás nélkül is részesülnek az istentiszteleti napokon gondozásban; 1 pár él polgári kötéssel, mert a férfi elvált első nejétől, 2 vadházas van, ezek közül szintén vagy a férfinek, vagy a nőnek él első házastársa. Évről-évre ismételt figyelmeztetés után már sikerült elérnem, hogy a temetések alatt szokásban volt beszélgetés megszűnt; a halottat a rózsafüzér imádkozása közben kísérik a temetőbe. A fiatalság is kezd szelídülni, nem volt ugyan eddig sem rakoncátlan, se a felnőttek iránt való tiszteletet alig ismerte. A megalakult Levente-egyesület már is érezteti hatását. Emellett, illetve ezzel együtt a község új tanítójának van derék része a fiatalság csiszolásában. Az újságok közül az Új Barázda, Fejérmegyei Napló, Budapesti Hírlap, Nemzeti Újság jár. Mikor ezen jelentést fiúi hódolattal beterjesztem, egyben maradok Sárpentele, 1927. február 16. Nagyméltóságodnak Krisztusban engedelmes fia Szabó János plébános 162. Sárszentmiklós, 1924. Kapitány Gyula plébános jelentése, 1924. december 31. 246/1924. Nagyméltóságú és Főtisztelendő Püspök Úr! Kegyes Atyám! Nagyméltóságodnak f. évi október hó 28-án kelt 1346. sz. alatti kegyes parancsára a következőkben vagyok bátor a sárszentmiklósi plébánia hitéletéről alázatos jelentést tenni. A most lefolyt polgári évben a hitélet nagy hanyatlást mutatott, különösen az év elején. Különösen az iskolaszéki tagválasztások zavarták meg a lelkek nyugalmát. Ezekről Nagyméltóságodnak tudomása van; mert hisz az elégedetlenkedők részint írásban, részint küldöttség által adtál elő panaszaikat Nagyméltóságodnak. A hívek nagy elégedetlensége plébánosukkal szemben szülte azt, hogy különösen a férfiak tartózkodtak a vasárnapi istentiszteleteken részt venni, és a húsvéti gyónást is az előbbiekhez viszonyítva nagyon kevesen végezték el, mert csak 970-en gyóntak és áldoztak. Alkalmat adtam ugyan a híveknek, hogy idegen gyóntatónál végezzék szentgyónásukat, s azért kértem fel Schmal [1] György sárbogárdi plébános urat, hogy a gyóntatásnál segítsen, de nem sokan használták fel az alkalmat. Csak inkább a tanító urak. A haranggyűjtés alkalmával ez a hidegség egy kissé enyhült a lelkész és hívek között, mert a harangokról való hír érdekelte és vonzotta a híveket a templomba, s így felőrölték468 a téli napok izgatóinak hatását a lelkekben. A hívek szép számmal járulnak minden első pénteken a szentgyónás [hoz és] áldozáshoz, de nem oly számban, mint a háború előtt. Mert míg a háború előtt 280-300[-an] is el468 Bizonytalan kiolvasású szó. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL Itt. 385
