Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 Július l-[j]én átjöttem Pilisvörösvárra. Quam derelicta vinea Domini!379 A hitélet és társadalmi élet minden vonatkozásában meglátszik a boldogult esperes úr hosszú betegsége; meglátszik, hogy éppen azokban az években, amikor erős karú és elhatározott akaratú vezetőségre lett volna szüksége a községnek, ez a vezetőség teljesen hiányzott. Az esperes úr beteg volt; a község jegyzője öreg és semmivel sem törődő; az orvosa elaggott, az iskola igazgatója jóságában tehetetlen; a kántor pedig egy jobb kőműves pallér, de használhatatlan kántor volt. A vezetés néhány polgárember kezébe ment át, akik több jóindulattal és törekvéssel, mint hozzáértéssel és sikerrel vitték a község ügyeit úgy-ahogy előbbre. Az itteni lelkipásztori működésemről még vajmi keveset mondhatok. De helyénvalónak tartom itt kifejezni, hogy azok a különböző híresztelések, amelyek az átjövetelemet megelőzték, tendenciózusak voltak. Belőlük semmi valóra nem vált, minden maradt a megszokott nyugodtságban, haladt a régi kerékvágásban. Nagy feladat vár itt a lelkipásztorra! Nagyon felburjánzott itt a gyom az Úr szőlőjében, sok a vadhajtás magukon a tőkéken. Száz égető probléma vár megoldásra! A szociális bajok, amelyekhez hozzá kell nyúlni..., a lanyha hitélet, amit fel kell rázni a tespedésből (1899 óta nem volt missió)..., kicsiny és szegényes templom, amelynek nincs orgonája, hiányos a felszerelése..., elhanyagolt plébániaépület, amelyet okvetlenül át kell alakítani..., szűk iskola, váltakozó, tehát kevés eredményű oktatással..., ennek következtében rossz nevelés... Talán egy szóval is ki lehetne mindezt fejezni: „Restaurare in Christo omnia!”380 A templom szűk, de csak a nagyobb ünnepeken; a rendes vasárnapokon alig telik meg. Ha valaki egy vasárnap végignéz a templomon, nem is gondolja, hogy Vörösvárott majd 7000 katholikus hívő van! Napi áldozó 10-12 van; első pénteken és vasárnap 60-80 a gyónók száma. Szentbeszéd minden vasárnap és ünnepnap volt; katechezis az ádventben minden héten háromszor. A 8 órai szentmisénél magyar prédikáció volt, a nagymise előtt német. A litánia mindig német. Nagy örömére szolgált a templomba járó híveknek, hogy adventre a templom villanyvilágítása elkészült, és a rorátékon nappali fény volt a templomban. A villanyvilágítást közadakozásból készítettük. Augusztus hónapban megalakult a levente egyesület, elvállaltam az elnökségét abban a reményben, hogy a nevelés, ahogyan kell is, vallásos irányú lesz. Október hónapban megalakult az iparos tanonciskola, a felügyelő-bizottság elnökévé engem választottak meg, a hitoktatást is én vállaltam el. Horrendum dictu!381 Az előkészítő osztály 36 növendéke közül csak kettő tudta a Miatyánkot! Kénytelen vagyok velük - a tananyagbeosztás ellenére - azt az anyagot átvenni, amit az elemi iskolás első és második osztályában tanulunk. Az ismétlő iskola fiú növendékeinél sem sokkal jobbak az állapotok. Sok már köztük a Budapestre járó gyári munkásgyerek, akinek lelkét a vasúton való utazás a felnőttekkel, meg a pesti gyár levegője már megmételyezte. Nagy munka és Istennek nagy kegyelme kell hozzá, míg ezek lelkivilágát meg tudjuk változtatni. A vármegyei főispán kinevezett az állami elemi iskolához gondnoksági elnöknek. Szép tér a működésre, jó alkalom az iskola szellemének az irányítására - de mit lehet ott cselekedni, ahol 18 tanerőből csak 4 férfi; a nők pedig a a rendes tanítás, az okos nevelés, jó példaadás helyett egymással civakodnak, egymást nem is köszöntik, hanem egymás hibáit, gyengéit a faluban szellőztetik! Próbáltam eljárni, hogy kapjunk férfi tanerőket; meg is ígérték minden fórumon, el is helyez375 Mily elhanyagolt szőlője az Úrnak! - latin. 3811 Mindent megújítani Krisztusban! - latin. 381 Kimondani is szörnyű! - latin. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III. 329
