Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 Ad 26/1926. sz. 120a. Pázmánd, 1925. Papp Lajos plébános jelentése, 1926. február 8. A pázmándi róni. kath. plébánia hivataltól. Lelkipásztori jelentés az 1925. esztendőről. Múlt évi lelkipásztori jelentésemben hosszasan és részletesen számoltam be kilenc évi plébánoskodásom alatt történt fontosabb lelkipásztori mozzanatokról. Lelkipásztori jelentésem egy részét Kegyelmes Püspök Atyám körlevélben közölni is kegyeskedett. Ez idei lelkipásztori jelentésemben csupán az elmúlt évben észlelt tünetekre s végzett lelkipásztori teendők rövid összefoglalására szorítkozom. A hívek általános lelki hangulatán még mindig érezhető a háború és forradalmak hatása. Amint figyelem híveim gondolkodását, mentalitását lehetetlen észre nem venni a beteges tüneteket. Valóban a világháború nemcsak városokat forgatott fel, s családi tűzhelyeket dúlt szét; hanem feldúlta, felforgatta a lelkeket is. Főleg a proletár, nincstelen osztály (Pázmánd 3/4 része) lelkivilága zabolátlan. Valóságosan kiáradt lelkek. Kiáradtak, gátat szakítottak, mint a Tisza és a Fekete-Kőrös. A lelkipásztor itt lelki árterületeken jár, s nehéz munkájának egy fő célja lehet csak: visszaterelni e kiáradt lelkeket a régi mederbe. Lelketlen, felelőtlen izgatások, melyek főleg a destruktív sajtó részéről nap-nap mellett történnek, ezt a romlott mentalitást csak folyton táplálják és szítják. Dénes István és társai a „Magyarok vasárnapja” című lappal szinte elárasztják a községet. Az újságokat ingyen küldik, s mint potya portékának, hát ennek is bőven akad olvasója. Ezzel szemben a lelkipásztor a templomon kívül legföljebb az olvasókörben és az esti népművelődési előadások alkalmával tehet csak valamit. A letűnt évben 42 esti népművelő előadást tartottam a tantestület bevonásával és segítségével. Az előadások száma eléggé látogatott. Sokkal nagyobb lenne a siker és érdeklődés, ha vetítő és mozgó képekkel is dolgozhatnánk. Jövő évre ez is kilátásba van. Népművelődési előadásokon kívül kizárólag nők részére vasárnap d.u. szoktunk a tanítónők közreműködésével előadásokat tartani. Előadásaink tárgy: egyrészt a háztartás és gyermeknevelés; másrészt vallási vonatkozású tárgyak köréből lesznek merítve. Olyan falusi nőkongregáció-féle intézményt akartunk ezzel pótolni. Az ifjúság nevelése, főleg az esti népművelő előadások és a levente kirukkolások alkalmával történik. Az ifjúság nevelése nem könnyű dolog. Fiatalságunk legnagyobb része a háború alatt apai fegyelmezés nélkül nőtt fel, s ennek következtében elkanászodott. Nagy munka vár itt leginkább a tanítóságra, hogy a lelkipásztorral karöltve igyekezzék még idejében átmenteni az ifjúságot. Az ifjúság nem romlott, csak zabolátlan; s így idejében még lehet megnevelni őket. Üdvösnek tartottam e célból községi képviselőtestületi gyűléseken többször felszólalni, s az elöljáróságot, mely kezdetben a leventemozgalmat nemigen pártfogolta, buzdítani. Ma már - főleg az alispán szigorú felhívására - vannak sporteszközeink, tavasszal és nyáron vasárnaponkint rendesen gyakorlatoznak, s az isteni tiszteleteken a levente század testületileg vesz részt. Fia egyszerre nincs is kézzel fogható nagyobb eredmény, de hiszem, hogy idővel ez is meglesz. Az iskolára nagy súlyt fektetek. Tantestületemmel minden hónapban konferenciát tartok, s erről jegyzőkönyvet vezetek. Itt beszámolnak a tanítók a gyermekek előmenetelésről s erkölcsi magaviseletéről. Ezenkívül minden egyes gyűlésen, illetve konferencián egy-egy szakelőadást tartanak. A hitoktaFORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III. 289
