Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)

Lelkipásztori jelentések, 1924-1926

Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 Ad 26/1926. sz. 120a. Pázmánd, 1925. Papp Lajos plébános jelentése, 1926. február 8. A pázmándi róni. kath. plébánia hivataltól. Lelkipásztori jelentés az 1925. esztendőről. Múlt évi lelkipásztori jelentésemben hosszasan és részletesen számoltam be kilenc évi plébá­noskodásom alatt történt fontosabb lelkipásztori mozzanatokról. Lelkipásztori jelentésem egy részét Kegyelmes Püspök Atyám körlevélben közölni is kegyeskedett. Ez idei lelkipásztori jelentésemben csupán az elmúlt évben észlelt tünetekre s végzett lelkipásztori teendők rövid összefoglalására szorít­kozom. A hívek általános lelki hangulatán még mindig érezhető a háború és forradalmak hatása. Amint fi­gyelem híveim gondolkodását, mentalitását lehetetlen észre nem venni a beteges tüneteket. Valóban a világháború nemcsak városokat forgatott fel, s családi tűzhelyeket dúlt szét; hanem feldúlta, fel­forgatta a lelkeket is. Főleg a proletár, nincstelen osztály (Pázmánd 3/4 része) lelkivilága zabolátlan. Valóságosan kiáradt lelkek. Kiáradtak, gátat szakítottak, mint a Tisza és a Fekete-Kőrös. A lelkipásztor itt lelki árterületeken jár, s nehéz munkájának egy fő célja lehet csak: visszaterelni e kiáradt lelkeket a régi mederbe. Lelketlen, felelőtlen izgatások, melyek főleg a destruktív sajtó részéről nap-nap mellett történnek, ezt a romlott mentalitást csak folyton táplálják és szítják. Dénes István és társai a „Magyarok vasár­napja” című lappal szinte elárasztják a községet. Az újságokat ingyen küldik, s mint potya portéká­nak, hát ennek is bőven akad olvasója. Ezzel szemben a lelkipásztor a templomon kívül legföljebb az olvasókörben és az esti népművelődési előadások alkalmával tehet csak valamit. A letűnt évben 42 es­ti népművelő előadást tartottam a tantestület bevonásával és segítségével. Az előadások száma elég­gé látogatott. Sokkal nagyobb lenne a siker és érdeklődés, ha vetítő és mozgó képekkel is dolgozhat­nánk. Jövő évre ez is kilátásba van. Népművelődési előadásokon kívül kizárólag nők részére vasárnap d.u. szoktunk a tanítónők közreműködésével előadásokat tartani. Előadásaink tárgy: egyrészt a ház­tartás és gyermeknevelés; másrészt vallási vonatkozású tárgyak köréből lesznek merítve. Olyan falusi nőkongregáció-féle intézményt akartunk ezzel pótolni. Az ifjúság nevelése, főleg az esti népművelő előadások és a levente kirukkolások alkalmával törté­nik. Az ifjúság nevelése nem könnyű dolog. Fiatalságunk legnagyobb része a háború alatt apai fegyel­mezés nélkül nőtt fel, s ennek következtében elkanászodott. Nagy munka vár itt leginkább a tanító­ságra, hogy a lelkipásztorral karöltve igyekezzék még idejében átmenteni az ifjúságot. Az ifjúság nem romlott, csak zabolátlan; s így idejében még lehet megnevelni őket. Üdvösnek tartottam e célból köz­ségi képviselőtestületi gyűléseken többször felszólalni, s az elöljáróságot, mely kezdetben a levente­mozgalmat nemigen pártfogolta, buzdítani. Ma már - főleg az alispán szigorú felhívására - vannak sporteszközeink, tavasszal és nyáron vasárnaponkint rendesen gyakorlatoznak, s az isteni tisztelete­ken a levente század testületileg vesz részt. Fia egyszerre nincs is kézzel fogható nagyobb eredmény, de hiszem, hogy idővel ez is meglesz. Az iskolára nagy súlyt fektetek. Tantestületemmel minden hónapban konferenciát tartok, s erről jegyzőkönyvet vezetek. Itt beszámolnak a tanítók a gyermekek előmenetelésről s erkölcsi magavisele­téről. Ezenkívül minden egyes gyűlésen, illetve konferencián egy-egy szakelőadást tartanak. A hitokta­FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III. 289

Next

/
Thumbnails
Contents