Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 73a. Gánt, 1926. Lisznyay Ferenc plébános jelentése, 1926. december 31. Nagyméltóságú és Főtisztelendő Megyéspüspök Úr! Kegyelmes Atyám! Az alábbiakban bátor vagyok évi jelentésemet megtenni: „Da mihi animas, cetera toller”225 - Xav. szt. Ferenc ezen jelmondatával226 óhajtottam az évet megkezdeni, s erre a szándékra kértem újévi szt. misém alatt erőt és kitartást az Úristentől. Egy új év áll rendelkezésemre, tehát viszonylagosan elég hosszú idő; új tervek, új munkakedv, új perspectivák kötötték le szívemet, agyamat. Jobb egészséget, több munkabírást, de kértem több kegyelmet is, hogy a magam lelki üdvéről se feledkezzem meg, mert „mit ér nekem az egész világ, ha lelkem üdve veszélyben forog.”227 Látván több éven át, hogy több kötött házasság nem a legjobban sikerült, sőt már két tisztán polgári egybekelés is volt, azért az egész farsangi időszakon át a házasság szentségéről beszéltem rámutatván a jó, valamint a rossz házasságot előidéző összes körülményekre. Körülményesen beszéltem a vegyes s a polgári házasságról; beszéltem, minő helyzetet teremt a tisztán polgári házasság. A népre igen jó hatással volt, különösen azon eljárásom, hogy az egyik tisztán polg. egybekelt nőt eltiltottam a keresztanya tisztségtől. Szívem, lelkem egész törekvése ismét a fiatalság felé irányult. „Akié a fiatalság, azé a jövő” elv alapján eltökéltem úgy az iskolás gyermekeket, mint a fiatal legényeket összegyűjteni. A már több év óta bevezetett havi szt. gyónás s szt. áldozás által a fiatalokra némi hatást gyakoroltam, mindamellett a gyeplő nem volt a kezemben: tehát elhatároztam, az iskolás gyermekek közt a „Szívgárdát”, a nagyok közt a papíroson létező „Levente” egyesületet felállítani, illetve új életre kelteni. A gyermekeknek sokat beszéltem a Szívgárdáról; kedvet, hajlamot ébresztettem bennük, s mikor már teljesen érettek voltak, annak felállítása következett. Nem csak a gyermekek, de maguk a szülők is várták a nagy napot. Nagyböjt III. vasárnapja volt erre kiszemelve. Lélekemelő volt azon nagy buzgóság, melylyel [sic!] a kisiskolás gyermekek a háromnapos lelkigyakorlaton vettek részt, melyet részükre tartottam. Ismeretlen volt előttük ezen fogalom: „lelkigyakorlat”. Csütörtökitől] szombatiig] naponként két szt. beszéd volt. Többen voltak, kik a silentiumot példásan tartották. Utolsó szt. beszéd után szt. gyónás, vasárnap reggel közös szt. áldozás. Délután lytánia után volt az ünnepélyes felvétel. Ftdő Szabó Jenő kér. esp. végezte ezen ünnepélyes actust. A szülők sírtak a meghatottságtól, s örült azon szülő, kinek gyermeke Szívgárdista lehetett. Azon idő óta, minden második vasárnapon együtt vagyunk, eltöltvén a vasárnap délutánt hasznos foglalkozással. Nyáron át kivonultunk.228 Dec. 3-án volt újra felvétel, ünnepelvén Szívgárdánk patrónusát, Xav. szt. Ferencet. A felvétel ismét az egész község jelenlétében történt. 225 Adj nekem lelkeket, a többit vedd el tőlem! - latin. 226 Valójában ez Don Bosco jelmondata volt. 227 Vö.: Mt 19,10; Mk 8,36-37; Lk 9,25. 228 Értsd: szabadban tartotta a foglalkozásokat. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL 111. 189
