Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 A másodi nagy kérdés a „Levente”-intézménynek szilárd alapokra való helyezése volt. A fiatal legényeket magam köré gyűjtöttem, beszéltem sokat nekik, s fáradságomnak eredménye volt, hogy ugyanakkor, mikor a Szívgárda felvétel volt, utána a „leventék” tették le a fogadalmat az egész község jelenlétében. Azon időtől kezdve vasárnaponként felügyeletem alatt egy vitézzel kivonultak, esős időben pedig az iskolában tartottam nekik előadást. A fiúkban volt kedv, úgyhogy a szept. hónapban Móron tartott Levente-versenyen igen szépen viselkedtek. A tél folyamán esetről-esetre az iskolában [volt] oktatás. Majd jött a bérmálás szentségének ideje, ezen alkalmat szintén felhasználtam úgy a bérmálandók, mint a felnőttek oktatására. Családokat nemigen látogattam. Egyrészt természetem ellen van, hogy házakba járjak, másrészt a nép ilyen látogatásokkal szemben rettenetes bizalmatlan. Ha azonban valamely családnál v[ala]mi ünnepélyes esemény adta elő magát, rövid tartózkodással felhasználtam az alkalmat, hogy a családot meglátogassam és épületes társalgással részt vettem szórakozásukban. Húsvéti szt. gyónáshoz szépen járultak. Nem mondhatnám ezt most karácsonyra, különösen a férfiak tartózkodtak. Szt. miséken is igen sokszor hiányoztak, miért is gyakran megfeddem őket. Oka abban van, hogy ősz folyamán nagy építkezések voltak, s bizony nem egyszer vasárnapon is dolgoztak. Az ősz folyamán a bányamunkásság szépen szaporodott, de mind magyar anyanyelvűek voltak (legnagyobbrészt jászok). Többször meglátogattam őket a bányában, s beszéd közben kérdeztem őket, miért nem járnak templomba? Felelték: ők nem értik a német nyelvet, magyar istentisztelet pedig nincsen. Bár fáradságos, de szegények ne legyenek mise s szt. beszéd nélkül, elhatároztam, hogy kérek facultas binandi-t. Kaptam is. Azóta vasár- és ünnepnapokon két mise van: reggel 8 h a magyar, d.e. 10 h a német mise. Egyik vasárnapion] v. ünnepnapon német, a másikon magyar szt. beszéd van, de legtöbb esetben mindkét mise alatt beszélek. Hogy a bánya és a templom között nagyobb legyen az összeköttetés, az egész templom beköszönése után körtemre a bánya Igazgató Úr229 * volt szíves elvállalni a templomatyai tisztséget, kit hivatalába ünnepélyesen be is iktattam. Igazgató Úr feleségével együtt példásan jönnek-járnak szt. misékre, sőt a többi tisztviselőnek is tudtukra adta, hogy szívesen veszi, ha a szt. misén látja őket. Mérnök, számvevő, főaknász stb. mind igen szívesen jönnek. Nem tagadom, bizony sokszor nem értem célt, félremagyarázták legjobb szándékaimat, jóakaratomat - s emiatt sokszor kellemetlen óráim voltak. Pap vagyok, mindenre nem tudok dobse-t23(1 mondani, ez pedig sokszor nem tetszett híveimnek. Duzzogtak, de - hála legyen a jó Istennek - később mindig belátták, hogy csak javukat akartam. Bizony sajnos tisztán féltékenységi okból nem mindig részesültem kellő támogatásban olyan oldal részéről, kiknek pedig együtt kellene működnie. Hogy híveim anyagi érdekeit is előmozdítsam, megalkottam községemben a csákvári hitelszövetkezeti fiókját, s ezt teljesen magam vezetem. Vasárnaponként d.u. a lytania előtt vannak a befizetések. A tagok száma 38. Mióta megalkottam ezen fiókot, ca. 70.000.000-75.000.000 k hitelt szereztem a tagoknak, mely hitel a most építkező új házasoknak igen jól jött. Kegyelmes Atyám! Ezekben iparkodtam röviden összefoglalni évi működésemet. Legjobb lelkiismeretem szerint cselekedtem. A nekem adott gyrát nem rejtettem el, hanem iparkodtam azt gyümölcsöztetni.231 Hogy mit hoz a jövő, mi teendeni valót rejt a jövő, ah[h]oz adjon a jó Isten erőt s kitar-229 Hiller István. 2511 Jól van - lengyel (Vö.: II. [Dobzse] Ulászló). 231 Vö.: Mt 25,14-30. 190 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.