Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)

Lelkipásztori jelentések, 1924-1926

Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 A csikágói [sic!] euch, kongresszus napjain száznál többen áldoztak. A szentévi búcsújáratot Polgárdira impozáns nagy tömegben, példásan rendezett 4-es sorokban végeztük. Karácsony és hús­vét előtt idegen gyóntató is volt, némi eredménnyel. A mindennapi iskolások minden első pénteken a szentségekhez járultak, velük együtt 25-30 felnőtt. Vasárnapi és ünnepnap reggel 7 órakor megszólal a nagyharang, jelezve, hogy a templomban várom a gyónókat. Hasztalan várom, de azért csak várom. Még legtöbb vigasztalásom az ismétlőiskolán túl levő fiatalságban van. A nagy leányok feketevasárnap, a legények virágvasárnap közösen végezték a húsvéti szt. áldozást a nagymise alatt. Külső tevékenység: vezetem mint elnök a Hangyát, amit sikerült a virágzás jelentős fokára emel­ni. Itt és a községi közgyűléseken - amelyeken mindig részt veszek - érintkezem a reformátusokkal, s enyhítem a pásztor által fűtött gyűlöletet. Ez nehéz dolog, mert az iskolai könyvekből már a gyermek lelke tele lesz ellenünk irányuló hazugságokkal, s egész életére gyanakvással és idegenkedéssel. Októbertől áprilisig minden vasárnap előadás van vetített képekkel a színpaddal felszerelt üres iskolateremben. A legények szavalnak, gyakran van színielőadás, minden évben szép Szent Imre­­ünnepély, márc. 15-i és egyéb ünnepség. A karácsonyfa ünnepély igen nevezetes esemény: már egy héttel előbb összehordják a sok lisztet, diót, mákot, zsírt, cukrot — amiből a jegyzőné, tanítónő és pos­­tásné annyi süteményt készít, hogy a hitközség minden gyermekének a karon ülőtől fölfelé jut egy tartalmas ajándékcsomag a hatalmas karácsonyfa alól. A kiosztást az idén gyermek-színdarab előz­te meg, melynek jövedelme, 600.000 k., mint a fülei gyermekek ajándéka a Kis Jézusnak, a Názáret­­missziósháznak jutott. A hitközség rákfenéje a sok érvénytelenül kötött vegyesházasság. A legnehezebb ebben is az, hogy a benne élő kath. feleknek nincs is igényük a szanálásra. A vagyoni előny, melyhez az ilyen házasság révén jutottak, sokkal nagyobb jó előttük, mint a vallási életben szenvedett kár, mely a szentségektől való eltiltásban áll. Nehéz harcok lesznek bérmáláskor, mert nem lehetnek bérmaszülők. Az egyke is észrevehetően terjed, a kálvinistáknál teljes virágjában van, a cselédek szaporasága azonban ellensú­lyozza a falusi anyák meddőségét: Fülén a kálvinisták épjpjen annyian vannak, mint a katholikusok, ez utóbbiaknál a születések száma kétszerannyi. Az 1847-i Can. Visitatio szerint Fülén (a pusztákkal együtt) volt 788 ref. és 293 kath. lakos, most feles. A katholikusok cselédivadékok, lassan vagyoni­ig is erősödtek; a háború után a leányok öltözködése - a gazdag kálvinista leányok utánzása - meg­akasztja a családok vagyoni erősödését. Nagy baj, hogy beszüntették felülről a tanítónői állást. Nincs, aki a lányokkal foglalkozzék, kézi­munkát tanítson. 49 mindennapi iskoláshoz nem lehet 2 tanerőt tartani. Külön kemény dió Csajág az ő 32 mindennapi kath. tankötelesével és - kevés kivétellel - vegyes házasságban vagy egyébként érvénytelen viszonyban élő nagyon szegény népével, amelyhez képest a fülei napszámos nép is jómódúnak mondható. Mezőföldi falu, 100-130 holdas kálvinista parasztok­kal, kath. helótákkal221. A ministérium nem állít iskolát, mert a kálv. iskola 2 tanterme teljesen elég a falu összes tanköteleseinek. A törvény szerint a politikai község kényszeríthető lenne községi iskola felállítására, mert 30-nál több más vallású tanköteles van. De Isten óvjon ettől a harctól: a terror mi­att a katholikusok hírmondója is alig maradna a faluban. Csak a vallásalap tehetne valamit, állíthatna iskolát. Azt mondják fönt, hogy 420 kát. hold vallásalapi birtok (Csajághoz tartozó Újpuszta) csekély ahhoz, hogy az alap ilyen terhet viseljen. Mióta a heti egyszeri hitoktatás s a szükségkápolnában az el­ső vasárnapi szentmise rendszeresítve van, mégiscsak ég valami tűz a nagy sötétségben. 221 Rabszolga az ókori görögországban. Itt: kizsigerelt napszámos értelemben. 184 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.

Next

/
Thumbnails
Contents