Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)
IV. Plébániák jelentik
IV. A központi kath. ház tetőzete több találatot kapott. Szt. István terem beomlott. Az összes ablakok üvegei betörtek. Minden berendezése eltűnt. V. Palotavárosi Otthon épületét kevés kár érte. Itt is az ablakok tönkrementek. VI. Palotavárosi Óvoda épületét csekély tetőkár érte. VII. Szentháromságtemető Kápolnájára öt gránát esett, Kupolája több helyen beszakadt. Oldalfalai beszakadtak. Berendezése elpusztult. A stacióképek közül 4 teljesen elpusztult. VIII. Szárazréti Kápolna tetőzete csekély kárt szenvedett. Belső berendezése azonban teljesen elpusztult. Az egyházi ruhák, s szerek elvesztek. Padok, ajtók, s ablakok hiányoznak. Székesfehérvár, 1945- jún. 16. Nagyméltóságú Püspök Úrnak Krisztusban engedelmes fia Kisteleki István esp. Plébános Székesfehérvár-F elsőváros Bilkei Ferenc esperesplébános jelentése, [1945. június 26. előtt] (SzfVPL No. 4503 - 444/1945, kézírásos) Nyomtatottfejléc: A székesfehérvári felsővárosi rk. plébánia hivataltól. 50 sz. 1945 Nagyméltóságú és Főtisztelendő Püspök Úr! Kegyelmes Atyám! A felsővárosi templom pusztulásáról a következőkben számolok be: A Szőllőhegy [sic!] felől támadó oroszok és a városból védekező illetve visszatámadó németek már az utolsó nagy támadások előtt is sok kárt okoztak. A fő támadás és rombolás az utolsó 6 napra esett. Nem hiszem, hogy az oroszok megfigyelőket gyanítottak volna a már megszállott toronyban, ellenben nagyszerű mulatságot találhattak az egész Felsőváros fölött uralkodó hatalmas templom és tornyok lebombázásával. Körül-belül száz találat érhette a templomot. A keleti oldalablakon, azoknak vas keretei kigörbítve, kiszakítva a levegőben függnek. Itt csak azáltal segíthetünk, ha az ablakokat befalazzuk és később, ha már a vas ablakkereteket is kijavítottuk, akkor gondoskodunk az ablaküvegek pótlásáról. A nyugati ablakok keretei elég jó karban vannak, azok beüvegezése még a tél előtt szükséges. A templom ruháit és fölszerelését februárban átmentettük a püspöki palota nagy ebédlőjébe, abban a reményben, amiként az első orosz megszállás alkalmával nem bántották a püspöki palotát, úgy most sem fogják bántani. Iszonyúan csalódtunk. Püspökatyánk elhurcolása után megkezdődött ott is a barbár pusztítás. Összetépték, szaggatták a drága, roppant értéket képviselő, évek hosszú során dédelgetve őrzött gyönyörű miseruhákat, pluviálékat, fehér ruhákat, oltárterítőket, könyveket stb. A templom nagyon szenvedett már akkor, amikor az egyik német katona a tankját akarta a templomba betolatni, s mivel a templom ajtaján nem fért be, berobbantotta az ajtót, betolatva a gyóntató széken keresztül a tankot, a rádiókat. A templom belsejébe több akna esett és robbant. Ezek összerongálták a falfestményeket, kilyukasztották az oltárképeket. Egy akna a főoltár evangéliumi oldalát szétrombolta. A főoltár előtt két német katona holttestét találtuk. Robbanás áldozati voltak-e? Agyonlőtték őket? Vagy öngyilkosok lettek-e? Nem tudtuk kideríteni. 254
