Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)

IV. Plébániák jelentik

A plebánia-lak tetőzetileg szintén igen sok kárt szenvedett a gyakori belövések folytán. Több aknatalálat érte a falazatát és 2 helyen súlyosan átütötte a falazatot is. Jelenleg a beázá­sok miatt lakhatatlan. Sürgős és alapos restaurálásra szorul az épület, mely az orosz megszál­lása alatt kórház volt, a németek ideje alatt pedig katonai tömegszállási hely: tábori konyhákkal és gépjavító műhelyekkel. Arról szó sem lehetett, hogy legalább egy lakószobát lefoglalhassunk saját céljainkra. Egy polgár családnál húzódtunk meg, aki lakásban és élel­mezésben részesített bennünket eme nehéz időkben, áldja meg az Isten nemes jószívűségü­ket. Szomorúan kell jelentenem azt is, hogy a háború vérzivatarában sok-sok értékkel együtt tönkre ment teljesen a plébánia könyvtára is, amelyet eltüzeltek, továbbá az irattár is nagy részben. Az anyakönyveket csak a föld alá rejtés mentette meg a biztos pusztulástól. Községünk épületeinek is nagymérvű pusztulását és híveink nagyfokú tönkremenését fő­ként az okozta, hogy a község közelében hónapokon át ide-oda hullámzottak a heves harcok, továbbá, hogy 2-szer is gazdát cserélt. Az utóbbi csere a második német megszállás tett ben­nünket teljesen tönkre. Ez okozta templomunk, iskolánk, plébániánk és a község lakóházai­nak nagymérvű pusztulását és a lakosság teljes kifosztását. De mindem szegénységünk kifosztottságunk dacára sem zúgolódunk. Jól tudjuk, Kegyel­mes Püspök Atyám, hogy Isten e kemény ostorát nagyonis megérdemeltük. Azt is tudjuk, hogy ezt a kemény ostort az Úristentől kaptuk, mert méltán rászolgáltunk; az ellenség csak eszköz volt Isten kezében, amellyel büntetett bennünket. Ép[p] azért nem is zúgolódtunk, hanem alázattal hangoztatjuk lelkünk mélyén az istenfélő, türelmes Jobbal: „Ha a jókat elvet­tük Isten kezéből, a rosszakat miért ne vennők el?... Az Isten adta javainkat, el is vette, legyen áldott az Ő szent neve.”216 Hisszük, hogy a kemény büntetés nyomán sok lélek fog a javulás útjára térni: az Úristent félni és szeretni fogja. Ép[p] azért, merem reményleni, hogy híveink nem fognak visszariadni a súlyosabb jellegű anyagi áldozathozataloktól sem. - Ebben a szent reménységben, Isten se­gítségével óhajtunk hozzákezdeni a háború okozta romok eltakarításához, hogy a romokon meginduljon az újjáépítés bár nehéz, de örömet nyújtó munkája. Legközelebbi célkitűzésünk - a megtörtént iskolai tetőzetének rendbehozatala után -, hogy az Úristen hajléka, a temp­lom is tetőzetet kapjon még az ősz beállta előtt, hogy a templom falazata és boltozata az őszi esőzések beállta előtt a teljes pusztulástól megvédessék! Örömmel jelentem, hogy a temp­lom tetőzet befedéséhez szükséges palamennyiség, valamint a szükséges épületfa-mennyi­­ség nagyrészt - alkalmi vétel folytán - már birtokunkban van. Az a kérelmem hozzátok e helyről is kedves Híveim, hogy az épületanyagok kitermelésé­vel és elszállításával járó közmunkálatoknál fogjatok össze erősen kézi- és igaerővel, hogy így megkezdhessük mielőbb az Isten házának restaurálási munkálatait. így a ti áldozatos és összefogó öntudatos szt. célú munkátokkal a romok helyén és felett új élet fakad és lassan­ként újjáépül templomunk: Isten dicsősége, anyaszentegyházunk örömére és a ti lelki üdvö­tökre és javatokra. Beszámolómat azzal zárom, hogy az Úristen engedje meg ezt nekünk és templomépítő munkáinkhoz is adja szt. áldását és segítségét. Azokat pedig, akik még távol vannak az édes szülői háztól, segítse vissza otthonukba. M.I.N.D.217 Szabadbattyán, 1945. jún. 24. Horváth József esp.plebános 216 Vö.:Jób 1,21. 217 Mindent Isten nagyobb dicsőségére! 248

Next

/
Thumbnails
Contents