Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)

IV. Plébániák jelentik

Ez a lovas alakulat időzött nálunk, amikor elhangzott Horthy kormányzó okt. 15-i rádió szózata. Egy órán belül a katonák teljes felszerelésben futkostak az utcán, s a bundistákat fel­szólították a menekülésre. A pár nappal előbb érkezett bácskai menekülteket pedig azonnal útnak indították, s azokat, akik nem akartak már tovább vándorolni, erőszakkal kergették ki a faluból. A kora délutáni órákban híre járt annak, hogy az imént kapott parancs értelmében mielőtt a katonaság elhagyja a falut, öt vezető embert, kommunistát ki kell végezniök. Ezek között említettek két polgárt, a főjegyzőt, igazgató tanítót és engem. A két polgár elmenekült, mi hárman helyünkön maradtunk. Estefelé jó akaratú férfiak jöttem hozzám kerten keresz­tül, s arra kértek, hogy ne maradjak a lakásban. Búvóhelyet is készítettek számunkra, de mert kijelentettem, hogy a plébániát nem hagyom el, önként vállalkoztak arra, hogy éjjel fel­váltva őrködnek a plébánia körül. Az éjtszakát magam is átvirrasztottam. Kellemetlenség nem történt, a katonaság azonban ettől kezdve nagyon tartózkodó lett velem szemben is. Né­hány hétig tartózkodtak még itt, s miután minden takarmányt feletettek a lovaikkal, tovább­mentek. Helyükbe vadászrepülősök jöttek igen nagy számban. Egy alakulat, amelynél csak az SS ka­tonák voltak kiállhatatlanabbak. Semmi[t] nem dolgoztak, csak rontották a falut. Mulattak s erkölcstelenkedtek. Ritkán akadt köztük egy-két jobb indulatú ember, aki késő este eljött gyónni - titokban, mert ha ezt nyíltan tette volna, nem lett volna maradása a többitől. Dec. 8-án súlyos légitámadás érte a Guttamási határában rögtönzött repülőterüket, s emiatt to­vább kellett menniök. Kitelepítés: A múlt év novemberében a kitelepítés előkészítésével megbízott néhány kato­na és egy nő járta be a falut. A hirtelen elcsendesedett bundisták közül sikerült 26 családot, összesen 108 személyt rávenni arra, hogy dec. 8-án önként elhagyják a falut. Közülük néhá­­nyan már visszajöttek, mások útban vannak hazafelé, ismét másokról semmit nem tudunk. December közepétől a nép körében az izgalom mindinkább fokozódott. Reggelenkint lát­tuk a hatalmas tüzeket a Balaton felől. Ősi elesett, s az ágyúdörgés mindig erősebben idehal­latszott. A község felett csaknem minden nap erős légiharcok voltak. A katonaság ritkult; vonultak visszafelé. A szentestén orosz repülőgépek bombákat dobtak a községre. Néhány ház súlyosan megrongálódott, a templom ablakai is betörtek, de halálos áldozat nem volt. Karácsony reggelre minden katona eltűnt a faluból, és a lövések oly közelről hallatszottak, hogy minden pillanatban vártuk az orosz elözönlést. Sokan kihurcolkodtak a szöllöhegyre [sic!], s az éjtszakát a pincében töltötték el, mert féltek a belövésektől. Amikor a németek látták, hogy az orosz nem tör tovább előre, hanem Zámoly-Magyaral­­más vonalában téli állásokat épít, visszajöttek, s innen indultak a frontra, s innen élelmezték a frontot. A falut teljesen kifosztották. Állatállományát már dec. hónapban elhajtották, a ser­téseket minden megkérdezés nélkül levágták, ugyanígy a szárnyasokat is. A pincéket feltör­ték, a bort, burgonyát, s mindent, amit ott találtak elvitték, bútorokat eltüzelték. Megtörtént az is, hogy a frontról hazaérkező német katonák az ablakon keresztül kidobálták a gyermeke­ket az utcára, mert nem volt meleg a szoba, amikor megérkeztek. Igen nagy volt az elkesere­dés a faluban. Az iskolát, községházát kórháznak rendezték be. A halottakat nap-nap után hozták az arcvonalról, és beszentelés nélkül földelték el. Nem ritkán a páncélkocsik orrára kötözték a hullát, s így vonultak végig a falun, és csak nevettek rajta, amikor az egyszerű nép ezen megbotránkozott. Székesfehérvár visszafoglalása után, amikor az oroszokat mindinkább visszaverték, ismét két SS tiszt jelent meg a faluban, és házról-házra járva felszólították a lakosságot, hogy ké­szüljön fel, mert három nap múlva ki kell üríteni a falut. Amikor erről tudomás szereztünk, felhívattuk a két katonát a községházára, és arra kértük, hogy világosítsanak fel bennünket arról, hogyan történik a kiürítés, hová viszik a lakosságot stb.? Ugyanakkor a férfiakat is oda­165

Next

/
Thumbnails
Contents