Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)
IV. Plébániák jelentik
Fehérvárcsurgó Koblinger László plébános jelentése, 1945. május 7. (SzfvPLNo.4519 - 167/1945, kézírásos) Nyomtatottfejléc: A fehérvárcsurgói róni. kát. plébániahivataltól. 1/1945. sz. Főtisztelendő Egyházmegyei Hatóság! A plébánia, a templom és az egyházközség helyzetéről az alábbiakban teszem meg tisztelettel jelentésemet. A plébánia épülete a háborús belövések, bombázások és egyébb [sic!] rombolások következtében lakhatatlanná lett. Két nagy bomba esett az épület közvetlen közelébe, minek következtében a tetőzet felerészben leszakadt, ajtók-ablakok tokostól kidőltek és összetörtek, falak szintén bedőltek, részben roskadoznak. Melléképületek összedőltek teljesen, kerítést útjavításra elhordták, lebontották. Irataiból a legfontosabbakat sikerült megmenteni, de sok elveszett. Anyakönyvekből csak az 1928. évtől vezetett kereszteltek anyakönyve hiányzik. Plébániai bélyegző megvan. Könyvtár teljesen elpusztult. A templom épülete kisebb vakolathiányoktól és ablak-, ajtórongálástól eltekintve épségben maradt. Felszerelése teljesen elpusztult, csak egy mise- és áldoztatókehely, valamint szentségmutató maradt épségben. Pénztárak kifosztva, szobrok összetörve, miseruháink szétszabdalva. Fehérneműből egyetlen darab sem maradt meg. A kastély kápolnája ugyanígy teljesen kifosztva áll. Orgona használhatatlan. Egyházközségi épületeink közül legtöbbet szenvedett a volt zárdaiskola. Ez teljesen romhalmaz minden felszerelésével együtt. Leégett a Kath. Kör és a sekrestyéslakás. Mivel mindkettő úgyis korszerűtlen és a követelményeknek meg nem felelő volt, felépítésükre gondolni sem lehet. A földbirtokrendező bizottságtól a kettő részére házhelyet igényeltem. Egyházközségi pénztárunk épségben maradt, úgyszintén a naplók is. Jegyzőkönyvek elvesztek. Egyházközségi bélyegző elveszett. Egyébként egyházközségi élet, hitélet kezd újra megindulni. Jelentésem szíves tudomásul vételét kérve maradtam Fehérvárcsurgó, 1945- május 7-én Koblinger László plébános Fehérvárcsurgó Koblinger László plébános beszéde Shvoy Lajos püspök fogadásakor, 1945. július 15. (SzfvPL N0.4519 - Sz.N./1945, kézírásos) ad 22/1945. sz. Nagyméltóságú Megyéspüspök Úr! Kegyelmes Atyánk! Kedves Jó Híveim! A szeretet és hála szavaival adunk kifejezést ezen alkalommal, midőn így először gyülekeztünk össze azóta, mióta elvonult fölöttünk a háború pusztító vihara. Ez a szeretet és hála megnyilvánulás szól először a Mindenható Istennek, kinek jóságos, gondviselő kezét akkor éreztük legjobban, mikor az aknák süvítése, a bombák robbanása, a géppuskák ropogása között a felgyújtott otthonaink pincéiben szorongó érzések gyötrelmeiben feléje fordítottuk 148
