Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos: Önéletrajz - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 1. (Székesfehérvár, 2002)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
ÉLETRAJZI ADATTÁR- az önéletrajzban említett főpapok és fehéregyházmegyés papok -Az önéletrajz szövegében említett felszentelt püspökökön és főapátokon túl azon személyeket is a főpapok között közöljük, akik csak helynökként kormányoztak egyházmegyét. Nem voltunk tekintettel az egyházi méltóság megszerzésének idejére, így azok is itt szerepelnek, akik a kézirat születésekor, 1964-ben még nem emelkedtek püspöki méltóságba (pl. Bánk József, Szénái József, Szakos Gyula). A püspökké nem szentelt személyek neve dőlt betűvel szedve. A székesfehérvári egyházmegye említett papjai esetében - terjedelmi okokból - célunk a születési, szentelési, halálozási adatok, továbbá a főbb működési helyek és fontosabb kitüntetések közlése volt. A kisebb kitüntetések, továbbá esperest, tanfelügyelői megbízások közlésétől el kellett tekintenünk. Itt tüntettük fel azon szerzeteseket is, akik 1950 után az egyházmegye közösségébe inkamálódtak.1 I. Főpapok: APOR VILMOS (1892, Segesvár - 1945, Győr) Bárói család salja. 1941-től győri püspök. Orosz katonák gyilkolták meg. Boldoggá avatta II. János Pál pápa 1997-ben. BADALIK BERTALAN SÁNDOR (1890, Hódmezővásárhely - 1965, Budapest) Domonkosrendi szerzetes. 1949-től veszprémi püspök. 1957. augusztus 15-én internálták: Hejcén, 1964 októberétől Budapesten élt. BÁNÁSS LÁSZLÓ (1888, Pozsony - 1949, Budapest) 1945-től a veszprémi egyházmegye apostoli kormányzója, 1946-tól püspöke. BÁNK JÓZSEF (1911, Adács- ) 1943-tól a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán, 1950-től Rómában egyetemi tanár. Győri segédpüspök 1964-69 közt. 1969-74 és 1978-1987 közt váci püspök, közte egri érsek. Nyugállományban 1987-től. BÁRD JÁNOS (1908, Mérk - 1982, Kalocsa) 1946-tól az A.C. főtitkára, 1948-tól országos igazgatója. 1951-től ulpiai címzetes püspökként kalocsai segédpüspök. 1954-70 közt azonban nem engedik Kalocsán szolgálni. BÁRDOS RÉMIG SÁNDOR (1868, Ipolyság - 1932, Balatonfüred) Bencés szerzetestanár, főapát 1920-tól. BERESZTÓCZY [Bartmann] MIKLÓS (1905, Budapest - 1973, Budapest) 1939-47 közt a VKM katolikus ügyosztályának élén állt, A.C. igazgató. A Mindszenty-per idején bebörtönzik, majd gyors békepapi karriert fut be: 1950 nyarán egy hónapig káptalani helynökként az esztergomi főegyházmegye élén, 1951-56 közt esztergomi általános helynök. 1953-tól képviselő, 1961-től az országgyűlés elnöke. 1956. november 5. - 1971. július 15. között exkommunikáció alatt. Az adatközléshez felhasznált források és irodalom:- Annuar io Pontificio- Balogh Margit - Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Adattár; Budapest, 1996.- Hetényi Varga Károly: Papi sorsok a horogkereszt és a vöröscsillag árnyékában, I. kötet; A baliget, 1994.- Hetényi Varga Károly: Szerzetesek a horogkereszt és a vöröscsillag árnyékában, I. kötet; Budapest, 2000.- Magyar Katolikus Lexikon, 1- VI. kötetek- Szabó Csaba: Egyházügyi hangulatjelentések 1951, 1953; Budapest 2000.- A székesfehérvári egyházmegye schematismusai és névtárai (1925, 1932, 1940, 1950, 1955, 1967, 1977, 1983, 1988, 1998, 2001.)- Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár - Cédulakatalógus, körlevelek, personalia 155
