Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos: Önéletrajz - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 1. (Székesfehérvár, 2002)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
BOLTIZÁR JÓZSEF (1821, Szentjónos - 1905, Esztergom) Fölszentelt püspök, 1896-tól nagyszombati vikárius. BREYER ISTVÁN (1880, Budapest - 1940, Győr) 1929-től esztergomi segédpüspök, 1933 decemberétől haláláig győri megyés püspök. BREZANÓCZY PÁL (1912, Aknaszlatina - 1972, Eger) 1956-tól káptalani helynökként, 1959-től apostoli kormányzóként, 1969-től haláláig érseki rangban az egri föegyházmegye élén. BUBNICS MIHÁLY (1877, Borostyánkő - 1945, Rozsnyó) 1925-től szcilliumi címzetes püspökként a rozsnyói egyházmegye apostoli kormányzója. 1939-től a reintergrált egyházmegye püspöke. CASAROLI, AUGUSTINO (1914, Castel San Giovanni - 1998, Róma) Vatikáni diplomata 1940-től. 1951-től másodtitkári, 1967-től titkári beosztásban a Rendkívüli Ügyek Kongregációjánál. 1967-től címzetes érsek, 1979-től bíboros. 1979-1990 közt vatikáni államtitkár, 1991-től nyugállományban. A Vatikán keleti politikájának meghatározó személyisége. CZAPIK GYULA (1887, Szeged - 1956, Budapest) 1939-43 között veszprémi püspök, 1943-tól egri érsek. 1945-56 közt az A.C. elnöke, Grősz Józsefletartóztatása után a püspöki kar elnöke. CSERHÁTI JÓZSEF (1914, Lengyel - 1994, Pécs) 1961-től káptalani helynökként, 1964-től apostoli kormányzóként, 1969-től 1989-es lemondásáig megyés püspökként a pécsi egyházmegye élén. CSERNOCH JÁNOS (1852, Szakolca - 1927, Esztergom) 1908-tól Csanádi püspök, 1911- től kalocsai érsek, 1912-től esztergomi érsek. 1914-ben bíborossá kreálták. DRAHOS JÁNOS (1884, Berezova - 1950, Budapest) 1945 márciusától októberéig káptalani helynökként, 1948 decemberétől haláláig érseki általános helynökként az esztergomi föegyházmegye élén. Halála előtt 3 nappal kapott címzetes püspöki méltóságot, de már nem szentelték fel. DUDÁS MIKLÓS (1902, Máriapócs - 1972, Nyíregyháza) Bazilita szerzetes, 1933-tól tartományfönök. 1939-től hajdúdorogi (görög katolikus) püspök. 1944-től a munkácsi egyházmegye, 1946-tól a miskolci apostoli exarchátus apostoli kormányzója. ENDRÉDY [Hadarits] VENDEL KÁLMÁN (1895, Fertőendréd - 1981, Pannonhalma) Ciszterci szerzetes, 1939 márciusától zirci főapát. A Grősz-perben elítélték. 1957-től Pannonhalmán élt. ENDREY MIHÁLY (1905, Budapest - 1977, Vác) 1950-től baratai címzetes püspökként egri segédpüspök, 1957 nyarától 1958 őszéig az esztergomi föegyházmegye élén speciális delegátusként. 1972-től pécsi segédpüspök, 1975-től váci megyés püspök. FETSER ANTAL (1862, Nagykároly - 1933, Győr) 1906-tól segédpüspökként majd káptalani helynökként a váradi püspökség élén. 1914 decemberétől győri püspök. GASPARRI, PIETRO (1852, Ussita - 1934, Róma) 1898-tól címzetes érsekként apostoli delegátus Dél-Amerikában. 1901-től a rendkívüli ügyek kongregációjának élén áll. 1907-től bíboros, 1914-től államtitkár. GLATTFELDER GYULA (1874, Budapest - 1943, Szeged) 1911-től Csanádi püspök. Trianon után 1923-ig Temesváron maradt, majd Szegedre tette át székhelyét. 1942-ben betegsége miatt nem fogadja el kalocsai érseki kinevezését, de érsek-püspöki rangot kap. GRŐSZ JÓZSEF (1887, Féltorony - 1961, Kalocsa) 1933-től győri segédpüspök majd káptalani helynök. 1936-tól apostoli adminisztrátorként, 1939-től megyés püspökként, 1943- tól ismét adminisztrátorként 1944-ig a szombathelyi egyházmegye élén. 1943-tól kalocsai érsek. 1945^16, 1948-51, 1956-61 közt a püspöki kar elnöke. 1951-ben koncepciós per fö vádlottjaként 15 évre ítélték HAMVAS ENDRE (1890, Piszke, - 1970, Kalocsa) Szemináriumi tanár majd esztergomi aulista, 1940-től budapesti érseki helynök. 1943-tól Csanádi püspök, 1951-56 közt az esztergomi föegyházmegye apostoli adminisztrátora. 1961-től a püspöki kar elnöke, 1964-től kalocsai érsek 1968-ban történt visszavonulásáig. Részt vett a n. Vatikáni Zsinaton. 156
