Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos: Önéletrajz - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 1. (Székesfehérvár, 2002)
A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE ÉLÉN
akinek vasárnapi szentbeszédjei eseményszámba mentek. Weicher Miklós46 47 48 törökbálinti plébános, a harmadik képviselő-papom, akinek félelmetes volt a memóriája, mert amit elolvasott, elmondta utána szóról-szóra. Ő volt a megye hivatalos ünnepi szónoka. Vagy a jó Töke István velencei plébános, Fejér megye ünnepi szónoka, akinek vasárnap a környék földesurai álltak be kocsijaikkal plébániáján, hogy meghallgassák tüzes, magyar beszédjét. Vagy Ferschich János47 nagytétényi plébános, akinek saját katekizmusa volt, s már a II. osztály oly precízül felelt a szentségekről és a kegyelemről, hogy az egészen egyedülálló jelenség volt. Miller József budakeszi plébános, aki abban az időben 100 szegénynek adott naponként meleg ételt. Saját kiadású hittankönyve volt még Bardon Istvánnak, Holeksy Ágostonnak és Róhl Jánosnak. A papok között rendkívül érdekes egyéniségek voltak, mint Látics György, Radnich Imre, Hufnägel Ferenc4*, Preiner István, Felber Viktor, Lattyák Nándor, Viszota Alajos, Kisteleki István. Rómában Végiglátogatva így a koronákat megismertem ezt a kiváló Egyházmegyét, s el is határoztam, hogy át kell szerveznem ezt a ritka tehetségű Egyházmegyét az egyházközségi alapra. Ekkor, az 1927. év vége felé nevezték ki nagy várakozások után Serédi Jusztiniánt esztergomi érsekké és bíborossá. December végén volt a szentelés, ez kiváló alkalom volt, hogy Oszentségénél tisztelegjek s bemutatkozzam. Miután a püspöki kar is megbízott, hogy Őt a szentelésen képviseljem, december vége felé Rómába utaztam Viszota Alajos kanonok, pápai kamarás kíséretében. Útközben találkoztunk Károlyi József gróf úrral, aki szintén a szentelésre utazott. Rómában találkoztunk még Zichy Aladár gróf úrral, ő is leutazott a szentelésre. Rómában a Keresztes Nővérek szállodájában szálltam meg a „Qui si sana” nevű modem, fűtésre berendezett szállodában. Mindjárt másnap felkerestük Serédi kardinálist és tisztelegtünk nála. 29-én volt a szentelése a Sixtina kápolnában, ahol maga a Szentatya, XI. Pius pápa szentelte fel Jusztinián kardinálist. Meghívót kaptam a szentelésre és az azt követő ebédre. A szentelésen megjelent Bárdos Rémig főapát úr, egykori magyar tanárom és Kohl Medárd felszentelt püspök, aki ott szerzett betegségében meghalt. A szentelés igen bensőséges, áhítatos szertartás volt. Látszott, hogy a Szentatya nagyon szerette Jusztinián kardinális urat. A Szentatya igen áhítatosan végezte a szertartást és Serédi 46 A kézirat nevét tévesen „Weichert”-ként közli. 47 A kézirat nevét itt „Fercsik” alakban adja meg. A közlésnél a korábban feltűnő, schematismusokban szereplő alakot használtuk (bár az 1940. éviben "Fersich"-verzió fordul elő). 48 A kézirat tévesen János keresztnévvel illeti. 46
