Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-4. szám)
2024 / 1. szám - Füzi László: Mélypontok, ütközések (Németh László – 1956 után)
51 következik be; Borsos pedig a képtelen híreivel élő bizonyítéka volt annak, hogy a művészi és politizáló erő mennyire nem járnak karöltve.”13 A következő napokról Vekerdi László írta: „November 4-én hajnalban, a kezdődő ágyútűzben kicsúszott házuk kapuján. Most már három leánya volt férjnél, s így hol Magdáék Karolina úti lakásában, hol Juditéknál a Malinovszkij fasorban, hol Gigiéknél Zuglóban húzhatta meg magát. Néhány barátjánál, tanítványánál is töltött egy-két éjszakát s napot. Nagy távolságokat gyalogolt be a romos s időnként géppisztolysorozatoktól szaggatott budapesti utcákon... Ez volt talán élete leg’Móriczibb’ periódusa, történetek és anekdoták láncába fűzte a múltat, s kedvvel figyelte a sokféle embert, akivel bolyongása összehozta.”14 Polcz Alaine emlékezése szerint egy beszélgetés során azt is felvetette, hogy az írók közül kétnaponta legyen valaki öngyilkos, tiltakozásként a szovjet megszállás ellen, ő kezdte volna a sort.15 Az öngyilkosság gondolata máskor foglalkoztatta, ennek kapcsán nem csupán az ötvenhatos időszakra gondolok. Ahogy Németh Judit írja, édesapja 1956. november 12. után körülbelül két hétig egyik ismerősük máriaremetei nyaralójában húzta meg magát, ott írta meg A magyar forradalomról című „emlékiratát”. Ez az írás kéziratban maradt, még az életmű kutatói sem ismerték, a Németh ötvenhattal kapcsolatos írásait közreadó kötetben jelent meg 2011-ben.16 Az írás Rainer M. János szerint „alapjában véve eseménytörténeti áttekintésre fűzött esszé-krónika a magyar forradalomról, világpolitikai perspektívában.”17 A kötethez előszót író Görömbei András kivételes értékű dokumentumnak tartja, Németh László életműve szárszói magaslatának,18 Monostori Imre a forradalom és bukás egyik legfontosabb írói, értelmiségi dokumentumának.19 Magam politikai irodalmunk egészen ritka darabját látom benne, s azt mondom, hogy a mostaninál szélesebb körben kellene ismertnek lennie... Németh nagy terjedelmű életművében is egészen ritka írás, a politikai helyzetelemzés mintadarabja. Az adott körülmények között teljes elemzését és értékelését nem végezhetem el, csupán a magam gondolatmenete szempontjából fontos részeket emelhetek ki belőle, megjegyezve, hogy maga a kéziratban maradt szöveg sem teljes, mivel hiányzik annak a Kádár-kormány címet viselő „fejezete”, ezt feltehetően maga Németh semmisítette meg, majd két-három hét múlva, nyil▼ 13 Németh László: Magam helyett folytatás, in: Németh László: A magyar forradalomról, ih.: 50. 14 Vekerdi László: Németh László, Szépirodalmi Kiadó, 1970, 295–296. 15 Standeisky Éva: Az írók és a hatalom 1956–1963, 1956-os Intézet, 1996, 106. 16 Németh László: A magyar forradalomról, Nap Kiadó, 2011. Németh Judit jegyzete: uo.: 69. 17 Rainer M. János: Újratervezés, Szocializmus Magyarországon a 20. században, Osiris Kiadó, 2023, 73. 18 Görömbei András: Németh László és a magyar forradalom. In: Németh László: A magyar forradalomról, ih.: 5. 19 Monostori Imre: Németh László 1956-os forradalomélménye és a hatvanas évek magyar szocializmusa, Kortárs, 2012. 5., 81–92., jelzett rész: 81.
