Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 9. szám - Füzi László: „nála mindig volt méreg” (Az öngyilkosság Németh László világában)
71 a „többségében tudattalan konfliktusokkal, amelyek döntően befolyásolták Németh László személyiségfejlődését”,8 s pszichohistorikus szemlélettel rámutatott Németh életútjának, irodalmi életútjának fontos mozzanataira, ugyanakkor a művek meghatározó motívumainak eredetét is feltárta. Könyve alapvető módon segíti a Németh-jelenség megértését és a Németh-művek értelmezését, így megkerülhetetlen mindazok számára, akik a korábbiaknál mélyebben akarják megismerni Németh Lászlót és munkáit. Talán mondani sem kell, hogy Bálint Ágnes is elfogadja azt a nézőpontot, mely szerint művész és műve elválaszthatatlanul feltételezik egymást.9 Németh esetében különösképpen így van ez, a művek lehető legteljesebb értelmezése valójában megköveteli ennek a szemléletmódnak az érvényesítését, teszem hozzá Bálint Ágnes megjegyzéséhez. Mindezek után talán nem meglepő, hogy Németh László életének a szélső pólusok közötti vibrálását, az élet intenzív megélésének vágyát, de talán még az öntanúsítás ösztönét és a kudarcok ugyancsak felerősített átélését is a tudattalanban őrzött tartalmakra, vagy az azokkal folytatott küzdelmeire vezetjük vissza. Boda Zoltánt, első regényének, az Emberi színjátéknak a főhősét az élet megélésének felfokozott vágya jellemzi, önmagát akarta felmutatni, az életet akarta tisztázni, a boldogságot akarta elérni, üdvösségvágya – jó néhány Németh László-hősnek lesz ez a jellemzője – üdvösséghajszolásba csapott át. A regényben Horváth Laci az egyik „mellékbolygója”, Németh László őt is a saját vonásaival, addigi életútjának fontosabb mozzanataival ruházza fel, például azzal, ahogy ő várta a hadifogságból Odüsszeuszként hazatérő apját. Ennek kapcsán Bálint Ágnest idézem: Ha Odüsszeusz nem tér haza, Télemakhosz várakozása értelmetlen, s ennek fényében Laci életének sincs többé értelme. Az az élet, ami korábban könnyű sikerek sorozatának tűnt, tragikus értelmet nyer. Németh László ennek a hősének a sorsán érti meg, hogy neki nem kell hiába várakoznia apja hazatérésére. Horváth Laci nem tudja tovább folytatni a légvárakra épített életet. Zoltán halálhírére öngyilkos lesz.10 A Németh-művek szereplői közül mások is lesznek öngyilkosok, így Széchenyi, a történeti anyagból szükségszerűen következően, a Bűn című regény háztulajdonosa a Némethével azonos szociális bűntudata miatt, Cseresnyés Mihály egyik lánya – és Méhes Zoltán, az Égető Eszter című regényben Németh László alteregója. Ez azonban már egy másik történet. Sőt, a most elmesélni kívánt történet majdhogynem itt kezdődik. ▼ 8 Uo.: 10. 9 Uo.: 219. 10 Uo.: 152–153.
