Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 9. szám - Milbacher Róbert: A Bánk bán-olvasás viszontagságairól
62 a’ mit szégyen volna hinni – nem találtatott valamire való munka, és igy a’ neszt csak az idővel akarták meghalatni ? de valójában a’ hire elis némult, vagy legalább én nem tudok rólla. Részemről elegendő hálát nem adhatok, hogy így esett; mert megvallom, hogy gyengét írtam: mindazonáltal ezzel nem azt czélozom, hogy most egy Fénikszet mutatok elé - nem, hanem csak jobbat.” ▶ A Bánk bán nemzeti kánonban betöltött helyét semmi sem fenyegetheti. Holott, ha igazán őszinték akarunk lenni magunkhoz, egyre nagyobb nehézséget jelent az újabb generációk számára a dráma befogadása. (Ezen próbált segíteni legutóbb Nádasdy Ádám, amikor modern magyarra „fordította” a Bánk bán szövegét.) A Bánk bánnal már a születése idején is meglehetősen mostohán bánt az irodalmi élet, valójában csak nagyon lassan, az új nemzeteszmény kialakulásának folyamatával párhuzamosan került az érdeklődés homlokterébe, hogy aztán nemzeti drámaként való apoteózisát az 1848. március 15-i félbeszakadt előadás megteremtse. Erről a bemutatóról így ír Jókai: „Ez nap délutánján a nép kívánta a színházi aligazgató Bajza Józseftől, hogy a színházban e nap ünnepélyére teljes kivilágítás mellett Bánk bán adassék elő. Bajza mondá, hogy szívesen teszi. A színház oltár volt ma, a közönség színe volt jelen ünnepi arcokkal, ünnepi ruháiban; a nemzeti kokárda volt minden férfi, minden nő keblére föltűzve, középen a háromszínű zászló.” A nemzeti lelkesedés értelemszerűen attól kezdve elválaszthatatlanul részévé lesz a dráma értelmezésének, aminek következtében a benne valóban fölvetődő nemzeti téma – idegenek versus magyarok – kizárólagos értelmezési irányává vált. Ezt csak fölerősítette az 1861-ben bemutatott Erkel-opera, amelyhez Egressy Béni írta a szövegkönyvet még az 1850-es évek elején, amely a nemzeti szál kizárólagosságához vezetett. Valójában a Bánk bán nemzeti drámává válását az operának köszönhetjük. Persze Egressy Béni erősen leegyszerűsíti a dráma szövegét, illetve az operalibrettó szabályainak megfelelően ki is egészíti Katona művében nem szereplő szövegelemekkel. Többek között Bánk mindenki által ismert, sőt dúdolgatott nagyáriája sem szerepel Katona drámájában, az első változatot Egressy írja bele, amelynek az első szakasza így néz ki: Hazám, hazám, te mindenem! Hisz mindenem neked köszönhetem. Hazám, hazám, te mindenem! Rajtad előbb kell, előbb segítenem. Szegény hazám, te mindenem! Rajtad előbb kell, előbb segítenem.
