Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)

2024 / 1. szám - Füzi László: Mélypontok, ütközések (Németh László – 1956 után)

68

kodás mindennapi diskurzusai ezt a furcsa mixet a »hatvanas években« kezdték a mégis lehetséges, élhető, emberi, sajátosan magyar szocializmussá konstruálni.”61 Meglehet, Németh a „beszüremkedéseket” tartotta a szocializmus eredményeinek, az azonban bizonyos, hogy a szocializmus világát tágítani akarta, s az is, hogy a korabeli politikai hatalomtól való különbözősége, akárcsak Illyésé, a politikai gondolkodás szintjén, s a nemzetben való gondolkodás terén is megőrződött. Azt, hogy Németh még ezen a látszólagos találkozási ponton is, ahogy Szabó Zoltán mondta, a „használni akarás írói jó szándékával” minden politikusi mesterkedés ellenére mennyire távolállt a kádári világtól, a politikai átalakulások csökevényes voltát megmutató ütközései jelzik. Ezeket az igazodási kényszereit és ütközéseit a kezdőlépésektől elindulva rendszerbe lehetne foglalni, ezt azonban most nem teszem meg, csupán pár példát említek. Az Aczél György kérésére írt Ha én miniszter lennék című írása csak 1986-ban jelenhetett meg,62 az 1968-ban elindított életműsorozata az addig megjelenhetetlennek ítélt írások közlésével csak a rendszerváltozás időszakában zárult le, de már a kezdetektől szembeötlőek voltak szerkesztési, kiadási megoldatlanságai. Vagy nézzük az Irgalom című regényt, a sajkodi időszak legfontosabb írói darabját. Az 1965-ben megjelent regény kapcsán Domokos Mátyás írta le, hogy az utolsó mondatot, az életmű jelképes lezárásának számító regény utolsó mondatát (!) egy tagmondattal kiegészíttették, ehhez pedig magam tettem hozzá a levelezés alapján, hogy Illés Endre, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója, vagy ahogy Illyés és Cs. Szabó László nevezte, a csokornyakkendős cenzor a sánta eszmék kifejezés elhagyását kérte Némethttől: „Szóval a cenzor azt kéri: hagyd el a regény utolsó mondatában a sánta eszméket, csak ezt a két szót. Attól félek, ez a két szó veszélyezteti az egész regényt. Ezzel a reális félelemmel kérem ezt tőled. A regény – s külön az utolsó mondat a két szó nélkül is teljesen kimondja, amit ki akarsz mondani.”63 A szocializmusra utaló sánta eszmék helyére így került a sánta emberiség kifejezés – kirántva a regényt abból a sokak életét elpusztító, s rengeteg emberi küzdelmet követelő időszakból, amelyikben megteremtődött. ▼

61 Rainer M. János: A magyar „hatvanas évek” – (politika)történeti közelítések, in. Reiner M. János: Bevezetés a kádárizmusba, ih. 95–148., idézett rész: 173.

62 Valóság, 1986, 6., 1–45.

63 Vö.: Domokos Mátyás: Filológiai rendteremtés Németh László életműve körül. In.: Domokos Mátyás: Nem-múló múlt, Nap Kiadó, 2006, 76–84., idézett rész: 80.