Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-4. szám)
2024 / 1. szám - Füzi László: Mélypontok, ütközések (Németh László – 1956 után)
62 Az Írószövetség 1959. szeptember 25-én megtartott újraalakuló ülésén Németh és Illyés a választmányba sem került be. Németh ekkor már a Szovjetunióban volt, a hír erősen megviselte, kísérője Király István azt írta, hogy „elsápadt, reszketni kezdett az idegességtől”. A szovjet utat részletes tanulmányban feldolgozó Babus Antal szerint becsapottnak érezte magát, ugyanis Németh Szovjetunióba szóló meghívását mások mellett Illyés is azzal magyarázta, hogy az Írószövetségben kaphat valamilyen szerepet.49 Németh szovjetunióbeli útjára 1959. szeptember 14. és október 14. között került sor. Vele utazott a felesége, kísérőik Király István és a felesége voltak. Jártak Moszkvában, Leningrádban, Szocsiban és elutaztak Grúziába is. Aki átélt egy Szovjetunióban tett írószövetségi utat, akár a nyolcvanas évek második felében is, az tisztában van azzal, hogy egy ilyen jelentőségű utat 1959-ben mekkora körültekintéssel szerveztek meg, és mekkora érdeklődéstől kísérve bonyolítottak le, s hogy milyen politikai jelentőséget tulajdonítottak neki. Ahogy Babus Antal írja, az út a Kádár-rendszert és szovjet katonai beavatkozást is legitimálhatta. Egyes népi írók, történetesen Németh László és Veres Péter meghívásának terve már korábban is felmerült, de erre sem közvetlenül 1956-ot követően, sem Nagy Imre kivégzését követően nem kerülhetett sor. Némethet az orosz irodalom fordítójaként mélyen foglalkoztatta az orosz kultúra, és érdekelte a szocialista rendszer működése. Sokat idézett és sokszor felhánytorgatott Két esemény közt című írásában mondta: „A szocializmusban egy új rendszer próbáltatott ki (amely, mint itt Moszkvában különös erővel látjuk), nemcsak a gazdaságilag elmaradt népek gyors életszínvonal-emelésére alkalmas, de sokkal több erőt is tud az állam céljaira mozgósítani. Azaz e rend nemcsak befelé teremt homogénabb társadalmat, de kifelé is hatalmasabbat.”50 Moszkvában beszélt apja oroszországi hadifogságáról, a saját műfordításairól, s megjegyezte: „...a velem utazók figyelhették meg, hogy az úton mennyivel szívesebben fedeztem fel, ami reményeimnek adott tápot, mint ami aggodalmaimat igazolta, s fáradtságommal együtt nőtt bennem bizonyos elevenség, amellyel az itteni problémákba belehelyezkedtem.”51 Valóban jól látható, hogy írásaiban, megjegyzéseiben mindig a jövővel kapcsolatosan szólalt meg, miközben egyetlen olyan gondolattal sem találkozhatunk, amelyiket itthon már ne említett volna meg, példaként az államnak a szocializmuson belüli hangsúlyozott szerepére utalok, még a pohárköszöntőjében ötvenhat kapcsán használt „vigyázatlanságból eredő nemzetrobbanás” kifejezés is szerepel az emlékiratában, az út a köré szervezett médiakampánnyal (Babus Antal kifejezése), az álinterjúval, a hírverésekkel ▼ 49 Babus Antal: Németh László szovjetunióbeli utazása, Kortárs, 2001. 5., 115–128., 122. 50 Németh László: Két esemény közt, in: Németh László: Sajkodi esték, Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó, 1974, 475. 51 Németh László: Pohárköszöntő, uo.: 480.
