Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-4. szám)
2024 / 1. szám - Füzi László: Mélypontok, ütközések (Németh László – 1956 után)
47 „Az elmúlt hét azért volt óriási élmény számomra, mert ez a néhány nap mutatta meg, nemcsak nekem, de az egész világnak, hogy a magyar nép erkölcsileg mekkorát emelkedett. Hiszen nem mondom, voltak jelek rá eddig is. Még a tömlöcszerű elzártságban élő elfeledett ember is érezte, hogy az ifjúságból más levegő csap fel, mint kortársai közül. De hogy a nemzet gyötrésben, megaláztatásban így összeforrt, hogy diákok, munkások, katonák minden előzetes szervezkedés nélkül közös elszántságukban így megszerveződhettek, a vezér nélküli felkelőknek ez a csodálatos látványa meghaladta nem reményemet, de képzeletemet is.”4 Ugyanakkor a félelem is eltöltötte, félt a népmozgalom leverésétől és a megtorlástól. A Németh László-irodalomban N. Pál József idézte először5 Nemes Nagy Ágnes ezzel kapcsolatos emlékezését. Németh a forradalmi napokban Basch Lóránt lakásában is „lakott”, Mészöly Miklós és Polcz Alaine lakása is ebben a házban volt (Városmajor utca 48.), Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs a forradalom napjait leginkább velük töltötte együtt. Polcz Alaine és Nemes Nagy Ágnes idekapcsolódó írása a forradalmi napok fontos forrása. Idézem Nemes Nagy Ágnest: „Nem szabad járnom, izgatnom magam, beszélnem sem – mondta Németh László. – A szívem, a vérnyomásom. Ne is próbáljatok beszélgetni velem. Nem próbáltunk. De ő maga szegte meg mindig ön-korlátait. Nem csodálom. Nem kommentálni a dolgokat – akkor? Kis Németh-tanulmány Európáról, a történelemről, a helyzetről, az oroszokról. Ült és beszélt. Hogy képzelitek ezt? Az oroszok nem fognak kiengedni minket a markukból, zsákmányukat. Európa pedig a kisujját sem fogja mozdítani. Gyönyörű ez, de nemzeti tragédia. Csak ürügyet teremt a szélsőséges megtorlásra.”6 A történések átélése mellett, azokhoz kapcsolódóan az idő rövidsége által behatároltan, a maga állásfoglalásait is megfogalmazta. Három írása jelent meg a november eleji napokban: a már idézett Emelkedő nemzet című írása november 2-án az Irodalmi Újságban, ugyanezen a napon a Pártok és egység című írása az Új Magyarországban, és a Nemzet és író című írása az Igazságban. Emlékezése szerint még négy-öt írása várt megjelenésre. Ezekben az írásokban az adott körülmények között a maga társadalomképét és politikai elképzeléseit jelző fontos tételeit fogalmazta meg. Ezek a tételek kapcsolódtak a harmincas évek közepén kifejtett társadalmi-politikai gondolataihoz, de nem ismételte magát, nem korábbi tételeit „korszerűsítette”, hanem inkább az adott körülmények közepette újrateremtette azokat. ▼ 4 Németh László: Emelkedő nemzet, Irodalmi Újság, 1956. november 2. ua.: Németh László: Életmű szilánkokban, Magvető és Szépirodalmi Kiadó, 1989, II. 189. 5 N. Pál József: Az életmű kegyelmi pillanata (Németh László és az 1965-os forradalom). in: Németh László Emlékkönyv, Tiszatáj Könyvek, szerkesztette: Monostori Imre, Olasz Sándor, Szeged, 2001, 454–485. 6 Nemes Nagy Ágnes: Négyen – 1956-ban, in: Újhold Évkönyv, 1991/2, szerkeszti: Lengyel Balázs, Magvető Könyvkiadó, 1991, 302.
