Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-4. szám)
2024 / 1. szám - Füzi László: Mélypontok, ütközések (Németh László – 1956 után)
46 telepítettek, a kis házat a rá következő évben építették fel, az ötvenhatos nyarat Németh László a feleségével s elsőként született unokájával, Dörnyei Lászlóval ott töltötte – egészen addig, amíg olyan népes nem lett a sajkodi világ, hogy ott már nem tudott dolgozni, ezért felmenekült Pestre. A füredi kórházból az elhagyott telepre és a fűtés nélküli házba érkező, s beteg Németh László érezhette, hogy új életszakasz kezdődik az életében, ám arról, hogy ez mivel jár majd, s mit eredményez, természetesen nem tudott semmit, a sejtései azonban rosszak lehettek. Életútját, pályáját számos újrakezdés jellemezte, számos nehéz évet élt át eddig is, többször a családjától félrehúzódva, ebben az elhúzódásban azonban ötvenhat októberének és novemberének terheit viselte magán. Nem véletlen, hogy ez a konspirációra teljes egészében képtelen ember november végén mondandója egyébként teljes részletességgel való kifejtése előtt levélben csupán ennyit írt Tamási Áronnak: „A napokban vidékre utazom. Előtte szeretném kifejteni néhány közös kérdésben az álláspontomat.”3 2. Németh László „ötvenhatos” időszakáról többet tudunk, mint az ezerkilencszázötvenhatot közvetlenül követő időszakról, ezért csupán a gondolatmenetem szempontjából legfontosabb mozzanatokra hívom fel a figyelmet. Ötvenhat augusztusában, miután családja visszaköltözött Budapestre, Sajkodra utazott, onnét tért vissza a fővárosba a számára addig is sok vihart okozó Galilei című drámájának Katona József Színház-beli bemutatójára, ez 1956. október 20-án volt, ezt követően a szigligeti alkotóházba utazott, október 23-át követően innét figyelte a pesti történésekről érkező híreket. A hónap egyik utolsó napján elhatározta, hogy felutazik Pestre. Egy éjszakát Sajkodon töltött, ott hallotta a hírt, hogy Moszkvában mérlegelik a csapataik Magyarországról való kivonását. Bibó István szerint október 30-án ott volt Illyés Gyula lakásán, ahol a Parasztpárt újraalakulásáról döntöttek, itt a Petőfi-párt nevet ő javasolta az új pártnak. Lakásukba október 31-én érkezett meg. A pesti napok kapcsán reggeltől estig tartó gyaloglásokról számolt be, úgy érezte, mintha a hajdani szárszói tanácskozás légköre éledt volna újra. Máskor a félelemről írt, félt, hogy a fürdővízzel kiöntik a gyermeket, a romlott szocializmussal a szocializmust, s az aggodalomról, hogy valami jóvátehetetlen történik, miközben a mámort is átélte. A népmozgalomban kezdetektől a nemzet erkölcsi felemelkedését látta, ezt az Emelkedő nemzet című írásában így fogalmazta meg: ▼ 3 Németh László levele Tamási Áronnak, 1956. november 26., in: Németh László élete levelekben I. 1949–1961., A leveleket összegyűjtötte, szerkesztette: Németh Ágnes. A jegyzeteket és az utószót írta Domokos Mátyás. A szöveget gondozta és a mutatókat összeállította: Duró Gábor, Osiris Kiadó, 2000, 401.
