Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 4. szám - Lengyel András: Kuplé és „mágia” (Az észlelés kognitív szerepeinek művelődéstörténetéhez)
emberi gyakorlat fontosságát indokoltan emelte ki az 1939'es cikk is. E fontossá' got, olvashatjuk a cikkben, „csak a jelen kor lélekelemzői és lélekkutató írói kezdik hangsúlyozni” (Képes Vasárnap, 1939. aug. 23. 12.). „Almaik, kedvteléseik, játékaik nyomán kellene megítélni az embereket”, idézi a cikk Musset megjegyzését, és tételesen is kimondja: e játék (tudniillik a bűvészkedés) „az álom megvalósulása a kedvtelésben, és belőle jobban megismerhetjük, megítélhetjük az embert, az ember mindig rejtélyes belső életét” (Képes Vasárnap, 1939. aug. 23. 13.). A cikk is, a mágusok is persze megálltak e ponton, a „belső élet rejtélye” így általuk nem tárul föl, de hogy érzékelték ezt az összefüggést, nyilvánvaló. És hatá' rait, megfigyelési lehetőségeit a maguk módján próbálták is kitapogatni. A MAME tagjai nem naiv, csupán ösztöneikre hallgató emberek voltak, ők e gyakorlat vészé' lyeit is érzékelték. Erről egyebek között állandóan hangsúlyozott törekvésük is árulkodik: „szórakozni és szórakoztatni” - állandóan ezt hangsúlyozták, és ehhez tartották is magukat. Azaz már a gyanú fölmerülését is előre hárították. 6 Weiner, a bűvész. Weiner Istvánnak a Magyar Amatőr Mágusok Egyesületében töL tött bő másfél évtizedéről összefüggő, részletes képet rajzolni nem lehet - a „klubot” körülvevő, a személyeket következetesen háttérben tartó rejtőzködés nem kedvez a részletek megismerésének. Pedig az egyesület fontos tagja volt; Kelle Botond, a magyar mágia történetét áttekintő könyv (2000) szerzője, aki maga is „mágus”, a legfontosabb 8-10 mágus egyikeként tartja számon. Ami biztos, a megalakulástól haláláig a MAME tagja volt, sőt mindjárt kezdettől egyik reprezentánsa. Már a jogi megalakuláskor ilyenként emlegetik. Siklóssy László (1925), az ezredes elnök megnc' vezése után például a következő seregszámlát adja az egyesületről: „Lénárd Vilmos dr., a kiváló bakteriológus és Rothbart László dr., a jeles operatőr éppenséggel az egzakt tudományokat képviselik a társaságban, míg művészetet Romek Árpád, a pompás csendéletfestő és mások, irodalmat többek között Weiner István dr., más néven Nostradamus dr. képvisel. A többi tagok: gyáriparosok, tanárok, írók.” (Siklóssy, 1925: 2.) Ez az ismertetés azt is valószínűsíti, hogy Weiner már a de facto megalakuláskor, 1924'ben is ott volt a szervezkedők között, sőt az is valószínű, hogy szerepvállalásának számottevő előtörténete is volt. Weiner - dr. Nostradamus néven - mutatványaiból írásban is ízelítőt adott. A Színházi Életben 1930/32'ben kártyatrükköket mutatott be, Kártyabűvészet főcím alatt. Mindegyik kis cikk külön címet is kapott, ezek a címek afféle tárgymegje' lölések. Néhányat érdemes ide is jegyezni: Egy kártyatrükk és beugrató olyanok megtréfálására, akik mindent jobban tudnak (1930/8. sz.), A szuggerált dáma (1930/13. sz.), Az érverés mint gondolatdetektor (1930/18. sz.), A négy ász problémája (1930/20. sz.), 47
