Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 4. szám - Oláh András: takarásban; tilosban; halhatatlanok; csak az idő kurta (versek)
Oláh András takarásban egy zaklatott lelkű cseresznyefa árnyékában ücsörögsz a kerti pádon a dolgok sohasem egyértelműek szenvtelen együttérzéssel mereng a kávéscsésze a malomkomsztalon (persze az asztal sem malomkő betonból öntötted sok évvel ezelőtt hogy visszacsempészhesd magad köré a gyermekkor ártatlan tereptárgyait) rálátsz az utcára - ám téged csak figyelmes szemlélő vehet észre - nem történik semmi csupán az elkövetők sompolyognak vissza kocsmazajt idéző harsányságuk zsivány időkbe navigál a pultnál könyökölsz kóros sejteket öblítesz elhalt emlékeket gyökérzetig átvizsgálod a vívódó fényeket legendák élednek cigarettafüstbe csomagolt tekintetek borostás arcok adják a táperőt magához tér a párhuzamos világ kilép a takarásból és beletenyerel a bágyadt délutánba hogy átmetssze a gyász zsibbasztó önzését tilosban folyton a kivonásokat gyakoroljuk valaki meghalt tegnap is sűrűbbek lettek a terhek megint dobozolunk emlékeinket csomagoljuk mértékegységet kellene váltani 27
