Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)

2024 / 3. szám - Háy János: Boldog boldogtalan (regényrészlet)

mert elfelejtette, hogy az előző mondatban egyértelművé tette, hogy ugyanarról a férfiről van szó, következésképp ugyanarról a nőről, csak egy későbbi élethely' zetben. A felejtés miatt most úgy tesz, mintha most fedezné fel a hasonlóságot. A buta író jobban jár, ha verseket ír. A versekben nem látszik, hogy milyen ostoba, ott tényleg elég az érzelem, akár egy jelentős életművet is össze lehet dobni agy nélkül, pusztán érzelemből. Talán ugyanarról a férfiről van szó, vagy egy ugyam olyanról, esetleg más évtizedből. Egyébként ez a megoldás. A korábbi oldalon nem ez a férfi volt említve, csak egy ugyanolyan, de aki ugyanolyan, az valójában csak ugyanaz lehet, mert csak önmagunkkal lehetünk azonosak. Semmi nem változik, csak a technikai háttér különbözik. Analóg vagy digitális, tök mindegy, a szereplők ugyanazok. Az ugyanolyanok ugyanazok? Nehéz rendet vágni a szereplők között, ha nem a halál a kaszás.

Azt gondolta, mármint az imént említett, lényegét tekintve ugyanolyan férfi, hogy a rafinált anya ezeket az alkalmakat, amikor ő nem volt velük, ragadta meg, hogy tőle idegenné nevelje a közös gyerekeket. Rájött, hogy azokat az elveket, amelyeket ő képvisel, ez az anya nem képviselte, holott kötelessége lett volna az apa elvárásait is képviselnie, ahogyan ő sem csak önmagára keresett, hanem a családra is. De nem, ez az anya hanyaggá, nemtörődömmé, mondhatnánk úgy, szabadossá nevelte ezeket a gyerekeket, akik nem fogják betartani azokat az életve' zetési elveket, amelyek szerint, illetve egyedül ezek szerint élhető le az élet. Meg se fognak házasodni, nem lesz gyerekük, ha igen, el fognak válni, és kiszolgáltatják a gyerekeik felnövekedését egy válás traumájának. Jó, végül ő is elvált, de ezt a válást az tette kötelezővé, hogy még tudjon hatni a gyerekekre, hogy ők majd ne váljanak el. A rossz példával, szándéka szerint, el akarta riasztani őket az ilyesféle megoldásoktól, a rossz példa követésétől.

A saját életmód senkit nem akadályoz abban, hogy ennek az életmódnak ellent' mondó elveket hangoztasson, vagy netán megköveteljen másoktól, a munkatársai' tói, a gyerekektől, vagy ha pap, akkor a hívektől. Most ellenőrizte, hogy tegnap kivel volt az ott lévő nőn kívül még kapcsolatban virtuálisan. A telefont mindig kijelző' vei lefelé tette le, nehogy az aktuális vendég észrevegye, mi zajlik ott suttyomban. Mindig volt benne félelem, hogy majd valaki megnyitja a készüléket, míg ő kény' telenségből ki kell menjen a vécére, és elfedezi a háttér történéseket, és akkor küld egy körlevelet, hogy kedves nőtársaim, eddig én is azt hittem, hogy csak egyedül vagyok ebben a buliban, egyedüli példány, de látom, hogy tizen (hivatalosan tízen) vagyunk, s csak az boldogít, hogy ti sem vagytok egyedül. Ezért kerül rátok is olyan ritkán a sor, ezért vannak olyan napok, amikor láthatóan a férfi nem úgy működik, ahogyan elvárnánk tőle. Nem amiatt, mert stresszes napja volt, meg felhúzta a volt felesége, ezek mind csak fedősztorik. Ennek a férfinak soha nincs stresszes napja, a feleségével meg ezer éve nem állt szóba. Csak azért nem működött, mert már aznap mással is dugott, vagy mert túlárazta a férfiasságát, és nem bír mindennap elélvezni.

30