Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)

2024 / 3. szám - Háy János: Boldog boldogtalan (regényrészlet)

választani, kimagyarázza otthon, legfeljebb akkor nem, ha épp ő a fentebb megírt matematikus, de nem ő az, és így könnyedén kimagyarázza, hogy ez egy félreértés, ő csak kedves az emberekkel, s vannak nők, akik ezt félreértik, beszöknek a híres színészek öltözőjébe is, naplót vezetnek a rajongott férfival el nem töltött légyottokról. Ha megírja, akkor mi lesz? Megszűnik a titokban lét is, és helyette marad a nagy semmi. A feleség meg büszkén és biztonságban növesztheti tovább otthon a seggét, csak azért, mert ő szülte azokat a hülyegyerekeket, akik már nem is velük élnek. Ennyi? Csak azért, mert a gyerekek? Én is szülök neki a kurva anyját, aztán majd gondolkodhat, hogy akkor hol van az, hogy otthon. Ebből, amit fentebb olvashattunk, aztán az is következik, ha nem a néni mosogatott el, hanem a férfi, aki a könyvet írja, akkor még tele van mosatlannal a mosogató, a mosogatás csak később fog megtörténni.

Felkelt, nem a szöveg felelőse, a szöveg felelőse még nem kelt fel. A nő már elment, kár hogy nem emlékszem semmire, ami volt. Megnézte a telefonját, hogy kereste-e valaki, vagy küldött-e esemest, vagy netán ő küldött-e előző este, mert megesett, hogy attól függetlenül, hogy nem volt egyedül, más nőknek is küldözgetett érzelmi ajánlatokat. Több vasat kell a tűzben tartani ahhoz, hogy mindig legyen egy feltüzesített vas, gondolta, utalva ezzel egy vaskori tapasztalatra. A lényeg, hogy minden vas (itt most kort váltunk), értette ezalatt a nőket, úgy tudja, hogy ő az egyedüli példány, csupán ezt a hitet kell életben tartani, akkor minden működik. Ezért kedvelik az emberek például temetéseken Kosztolányi versét, a Halotti beszédet, mert bármennyire is semmilyenek vagyunk, abban, amik vagyunk, egyediek vagyunk, mert a mi életünket kizárólag csak mi élhetjük, mindenki más egy másik életet él. Abban, hogy ez az élet bizalmi közelségben van velünk, megelőz minden más életet, amely más életek szintén tucatéletek, de ebben a bizalmi szerződésben mégis egyediek. Ezt a gondolatot, az egyedüli példány gondolatát kell a nők kapcsán is alkalmazni, nem kell kivárni a temetést.

Volt benne vágy, hogy egyszerre legyen több nővel is, és már elég öreg volt ahhoz, hogy úgy érezze, ezt sürgősen ki kell próbálnia, de félt, hogy ez szemben áll az egyedüliség gondolatával, és akkor esetleg egy ilyen alkalom vagy próbálkozás miatt két nőt is elveszíthet, és be kell vallania, már nem olyan könnyű pótolni a hiányzó láncszemeket. A korhatárt már évekkel ezelőtt fel kellett emelnie, mert a huszonévesekről már lemaradt, maradtak a harmincasok, és annyi engedményt, mármint kényszerű engedményt tett magának, hogy a negyvenesekre is kiterjesztette a lehetséges életkort, akiket nem is olyan régen még öregnek tekintett. Érdekes, a negyvenes nők is jól néznek ki, gondolta, lehet, hogy az ötvenesek is? Nem, az ötveneseket még hagyjuk, talán arra is ráfanyalodik az ember, de egyelőre nem kell. Milyen megalázó már ez a mondat, nézzünk csak utána, ki mondhatta ezt?

Aki mondta, nem dolgozott már vagy tíz éve. Tudod, kiről van szó? Persze hogy nem. Ezért kell tovább olvasni, hogy kiderüljön.

28