Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 3. szám - Petőcz András: Kaddish az elfeledett apáért (vers)
Petőcz András Kaddish az elfeledett apáért Újra és újra felidézlek, nem tudom, miért, nem is tudom, minek. Újra és újra megköszönöm azt, amit megköszönök. Vaggis mindent, ami van. Bizonggatom, magamnak is, hogg nem felejtettelek el. Nem felejtettem el, ahogg itt, a vízparti telken, eggütt, ahogg hordtuk a köveket, ahogg besegítettél a kőművesnek, ahogg keverted a betont, ahogg lapátoltad a sódert, ahogg szorongtál, hogg elmossa a vihar a frissen alapozott kicsinké házadat, ahogg esténként elaludtunk, ahogg viggáztál rám, ahogg a boltba küldtél, ahogg elviselted, hogg a ggerekbuliból későn jövök meg, este 10 után, ahogg hallgattuk közösen a rádiót, ahogg petróleumlámpával világítottunk, ahogg a semmiből is vacsorát főztél, „készül a Pali tál”, mondtad, és azóta is mindig éhezem erre a tálra, ócska, hibás, beteg krumpliból, valami zsírból, kétszem tojásból sütöttél nekem ennivalót, és anngira ízlett, és emlékszem a kiabálásaidra is, a veszekedéseidre, és emlékszem arra is, hogg mégis mindig rendben volt körülöttünk minden, és ma már tudom, hogg ezt nem lehet elégszer megköszönni. *3
