Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 2. szám - Németh Zsófia: „Szakrálplasztik-jelenségek”: Narratív lehetőségek a képiség jegyében (Jódal Kálmán: A halott dáma csókja)
A költői performanszok és a multi média'művek magyar vonatkozásaiban jelentős alkotóként számontartott Ladik Katalin szintén kapcsolódik a JódaLkötet mottóihoz.19 A multimédiamiűvek és eszközeik fokozzák a képiség jelenlétét (hangjáték vagy orális vers esetében is), mely a JódaLszöveget is jellemzi. A töredezett nyelv és képiség, a ritmikusan visszatérő motívumok fókuszba állítják a vizuális elemek szimbólumait. Tárgyi elemeiben nem különül el a táj leírás és karaktereinek jellem' rajza, hiszen egymásnak megfeleltethető szereplőkként léteznek. Az idős dáma, mint a haza/Szabadka megtestesítője, mintegy projektálható szubjektumként lehetővé teszi Edward W. Soja harmadiktér'koncepciójának 20 beemelését az elemzésbe. Az idős hölgy összetett képi jelölőként egyesíti a történeti, társadalmi és térbeli nézőpontokat: a „világban'benne'létet”. Jódal ezt az ontológiai háromosztatúságban megragadott valóságot szélesíti ki a földrajzi képzelőerő mezején, így a kreatív dekonstrukció révén megteremt egy alternatív Szabadka'teret. Annak múltját, jelenét és jövőjét egy fiktív térkonstrukcióba ágyazva. Ebben a Henri Lefebvre21 fogalma alapján megragadható elgondolt térben néhol, akár a sérült vetítővásznon, átszűrődik a megélt tér valósága, reális tapasztalata. A képzelt és valós terek dichotómiája elválaszthatatlan a szövegekben, Lefebvre szavaival Ily atoujours LAutre. (Mindig ott van a Másik). Soja egyik meghatározó kijelentése a harmadik térről szóló tanulmányában, miszerint az emberi test, a hatalom és társadalom legintimebb fizikai, erősen mediatizált tere. A szubjektum identitásának (belső) és a társadalmi'hatalmi akarások (külső) hatásainak tereként rajzolódik ki a biológiai értelembe vett test. Ebben az értelmezési mezőben az öreg dáma kapcsolatainak, fiatalkorának felvillanó képei, Szabadka történelmét testesítik meg. A bábeli nyeL vi zavar22 a szerb-magyar-német nyelv keveredése, tudások és már nem tudások elválasztása a történetiséget láttatja egy hányattatott nemzetsors képében. A vaksi, szexőrült, rumot gyógyszerekkel kombináló, jobb pillanataiban viszont kedves, sziporkázó műveltségű, sok nyelven beszélő, megözvegyült Z. néni - aki rendszeresen festette, púderezte, parfümözte magát. (A fürdésről, mosakodásról rég leszokott.) - alakjában megjelenik az egykori arisztokrácia szimbóluma, a hozzá kapcsolódó kultúra emlékképe, és a jelen terméketlen halálvárása egyaránt. A női minőség vonatkozásaiban, mint anyaföld, anyanyelv és termékenység szintén múlófélben lévő, kihunyt képet idéz. Egyben utal a kivándorlás miatt gyors ütemben fogyatkozó lakosságra is. Ugyan az elbeszélés kezdetén meghal a dáma, de fantomképe a narratíva meghatározó eleme marad ▼ 19 A kötetben foglalt Possession című novella mottójaként jelenik meg ladik Katalin a kés versének szövege, (ladik Katalin, Ikarosz biciklijén. Összegyűjtött versek [1962-1984], Mikes International, 2004, 40.) 20 Edward W. SOJA, Harmadiktér. A földrajzi képzelőerő határainak kiterjesztése. In Tér-elmélet-kultúra. Interdiszciplináris térelméleti szöveggyűjtemény, Szerk. Dániel Mónika, hlavacska András, király Hajnal, vincze Ferenc, ELTE Eötvös Kiadó, 2019. 42-65. 21 Henri lefebvre , The Survival of Capitalism, London, Allison and Busby, 1976. 22 A szakralitás jegyében a szövegben érzékelhető nyelvzavar egyértelmű utalásként értelmeződik biblikus előképére (Bábeli nyelvzavar). 66
