Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 2. szám - Hartay Csaba: Lehetnek a holtak; Alatt alvó; Megközelíthetetlen portás (versek)
Hartay Csaba Lehetnek a holtak A dolgokat önmagukban. Hazaérni, és megállni az előszobában. És csak állni, kezemben kulcsokkal. Miigen lakás szag van. Más is ezt érzi, ha eljön hozzánk. Mi ez a kipárolgás. Macska, törölközők, kádban önmagukba roskadó habheggségek. A dolgokat végre önmagukban. Sütőben felejtett, hűlt pirítás. Nem kell rá vaj, se sajt. A pirítás önmagában, mert van íze. Beleharaptam, tört, ropogott. Elfedjük az ízeket, elrohanunk a maradás elől. Átutazunk a megérkezésen. Lakik a kabátomban egg ember. Kingitottam a szekréngt. Ott volt önmagam. Megnőtt a hajam. És a szekréngben nincs fésű. Most sem értem rá. Szekréng sziklákat kell pakolnom. Hegggerincek fájnak. A dolgokat önmagukban. Letépve matricát, árcédulát. Tele van csontokkal a föld. Végre önmaguk lehetnek a holtak. Elhaggott kulcsokat szorongatnak. Szénfekete pirításokat. A pikkéigek leesett körmök. A kézfogás rabosított integetés. 32
