Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 10. szám - Két végtelen között az ember (Patkós András akadémikussal Staar Gyula beszélget)
65 értékelem. Hogy a természettudományok integrált oktatásának szakmai ellenállás, majd vita lett az eredménye, azt én értéknek tartom. Mert megszületett Vermes Miklósnak a klasszikus tankönyvsorozata, ami teljes összhangban volt az én neveltetésemmel, és megszülettek Marx György tankönyvei. Ami pedig a legfontosabb, a tanároknak volt lehetőségük szabadon eldönteni, melyik szerint tanítsanak. Az ellenállásból kompromisszum lett. A Társulatban megismerhettem az integrált oktatás lelkes hívőit és megvalósítóit: Szegeden Papp Györgynét, Balatonfüreden Vastagh Györgyöt, Székesfehérváron Ujvári Sándort... – Igen, de minden oktatási reform azon áll vagy bukik, hogy az országban csak néhány tanár, vagy a többség is felkészült arra, hogy aszerint tanítson. – A reformnak van egy kifutása, s akkor a versengő irányzatok között állandósul egy arány. A tanárképzésben, ahol a régebbi irányzatok sémái örökítődnek át, megjelennek majd az újak is. Ezek kölcsönhatása jelenthet előrelépést. Mondok erre egy példát. A Marx-féle irányzat első változata mintha eltűnt volna. Ugyanakkor konkrét tartalmi elemei, hogy például az anyag atomosságát hogyan kell tanítani, megjelenik a mai tankönyvekben. Marx Györgynek az atomfizika oktatására vonatkozó elképzelései Finnországban, Németországban, Olaszországban tanítási irányzattá váltak. Hivatkoznak is rá, mint ennek a kezdeményezőjére. Egyébként ugyanez mondható el Varga Tamás komplex matematikatanítási kísérletéről is. – Az is a tanári szöveten bukott el. – Szerintem máson. Azon a társadalmi rendszeren bukott el, amelyik nem tudta elviselni, hogy nemcsak egy igazi megoldás van, hanem léteznek másfélék is. – Ezzel egyetértek, de azért a halmazelméleti megalapozású matematikának ilyen fiatal korban történő erőltetése... – Sok mindent mondhatsz, de változatlanul állítom: hagyni kellett volna, hogy ütközzenek a nézetek, és szerezzenek maguknak tábort. – Itt ezek az ütközések, mondhatni veszekedések is megvoltak. – Miért ment volna ez simábban nálunk, mint Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban? Nem ment simábban. Nehezebben ment. Mert nem lehet demokratikus iskola- és oktatásfejlesztést csinálni nem demokratikus társadalomban. Mert a fizikaoktatás reformjára visszatérve, akkor a viták nem Marx György és Nagy Károly között dőltek el. Ezek a viták végül az MSZMP vezetőinél, Aczél György és Németh Károly között dőltek el. Nem lett volna szabad szakmai vitáknak politikai szintre kerülni.
