Forrás, 2024 (56. évfolyam, 1-12. szám)
2024 / 10. szám - Két végtelen között az ember (Patkós András akadémikussal Staar Gyula beszélget)
58 az új mitológiába, az új szellemi korszakba, ahol az új gondolkozás igyekszik – Planck szavaival élve – az abszolút törvényszerűséget a természetből teljesen kizárni.” Mit gondolsz erről? – Ez a Hamvas-idézet jól mutatja a determinisztikus – a kezdeti feltételekkel egyértelműen meghatározott – világ elvesztése okozta zavart a száz évvel ezelőtt kezdődött kvantumkorban. Ez alól a Hamvas által idézett kiváló kutatók sem voltak kivételek. Ám egy évszázad alatt megtanultunk az alapvetően valószínűségi alapon kialakuló és a bonyolultabb szerveződés irányában továbbépülő világunkban statisztikai eszközökkel elég biztosan tájékozódni. Ma nem kelt ijedtséget, bizalmatlanságot az, hogy a törvények megfogalmazása tendenciákat, várható értékeket és szórásokat tartalmaz. Sőt, például a káosz jelenségének felfedezésével azt is felismerték, hogy a korábban szigorúan determinisztikusnak képzelt klasszikus törvények sem vezetnek egyértelmű végkifejlethez. Ma arra kapom fel a fejem, ha egy tudományos módszerű vizsgálat eredményét annak bizonytalanságát jellemző adatok nélkül közlik. Mindezek alapján tényleg elmondható, hogy az abszolút egyértelmű jóslatokra képes tudomány korszakát magunk mögött hagytuk. Ez a gondolkodásmód fokozatosan átszivárog majd a hétköznapokba is. – A szépirodalom szeretete és a fizika művelése tehát békésen egymás mellett él benned. Kutatótársaid többségétől abban is különbözöl, hogy szívesen írsz cikkeket, tankönyveket anyanyelveden, magyarul. Hogy csak a Typotex Kiadónál megjelent könyveidet említsem: Bevezetés a kvantumfizikába, korábban pedig a Frei Zsolttal közösen írt Inflációs kozmológia, valamint a Polónyi Jánossal együtt jegyzett Sugárzás és részecskék. Tanulmányköteteid is ennél a kiadónál jelentek meg, Az elbűvölt fizikus és a Céltudatos bolyongásaim. Egyik könyved fejezetcímével kérdezek: „Miért írok tankönyvet, és miért írom magyarul?” – Tanszékvezetőnktől, Marx Györgytől azt a morált vettük át, hogy alapvetően oktatók vagyunk, ugyanakkor kutatók is, akiknél a nemzetközi láthatóság szigorú követelmény. Az ELTE-n a mesterképzésben, a fizikusok negyedik-ötödik évfolyamán kötelezővé váltak az angol nyelvű előadások. Ezekhez angol nyelvű jegyzeteket, monográfiákat lehet ajánlani. Sokan talán ezért is halogatják, hogy magyarul írjanak. Amikor a kétezres évek elején tankönyveket írtam, az annak volt a következménye, hogy mint említettem, a kilencvenes években jelentősen megváltoztattuk a fizikus tananyagot. Úgy éreztem, ehhez nekem tankönyvet kell írnom, mintegy vállalva a Marx György Kvantummechanika könyvében és Nagy Károly tankönyvsorozatában megnyilvánuló oktatói magatartást. Bevezetés a kvantumfizikába címmel megjelent könyvemben elődeimnek axiómákból kiinduló építkezése helyett
